12.fejezet:

Tola is észrevette,hogy mosolygok.Tom tovább mentegetőzött:
-Tényleg nem akartam,sajnálom....sajnálom. - mondta Tom,miközben Tola még mindíg az arcát fogta.
-Tényleg? - kérdezte magát sajnáltatva.
-Persze.Sosem ütnék meg egy nőt. - Tom-on látszott,hogy nagyon kínosan érzi magát.
Hirtelen kinyílt a kórterem ajtaja.Andy jött ki rajta,szemeit törölgetve.Tom egyből az ajtó felé nézett.
-Baj van? - kérdezte Tom.
-Nem,csak Bill téged hív.Mármint csak álmában.Jobb lesz ha bemész.
-Oké megyek. - mondta Tom,majd elindult.Mielőtt bement egy utolsó pillantást vetett rám és elmosolyodott.Én visszamosolyogtam.Tudtam,hogy a csókot nem Tom kezdeményezte,ezért nem is haragudtam.A pofont pedig csak egy "reflex" volt,ami nem is zavart.
Miután Tom bement,Tola még mindíg az arcát szorongatta.Közben szétnézett.Olyan volt,mint aki nem tudja,hogy mit csináljon,most,hogy Tom nincs itt.Teljesen magára maradt.
-Hogy van Bill? - szólalt meg végül Andy-re nézve.
-Szerinted? - kérdezte gúnyosan.A lány sem kedvelte Tola-t a parkos eset után,még ha nem is voltak a parkban.Tola egy nagyot sóhajtott.Még mindíg az arcát fogta.Én csak néztem őt.
-Mit bámulsz? - kérdezte gúnyosan,felém fordulva.Innentől kezdve nem bírtam tovább:kitört belőlem a nevetés.De olyan hangosan,ahogy kórházban egész egyszerűen törvénytelen.
-Mit röhögsz? - kérdezte értetlenül.Én csak nevettem tovább.Ránéztem Gustávra is,mire ő is elkezdett nevetni.Aztán Andy és Georg is.
-Mi bajotok van? - kérdezte Tola,mire még hangosabban nevettünk.
Ezt Tom is meghalotta és kijött.
-Hé!Mi ez a nagy hangzavar? - kérdezte.Erre mindenki abbahagyta a nevetést.
-Bocs. - mondta Gustav,majd súgott valamit a fülembe,mire elmosolyodtam.Egészen közel hajolt hozzám.Ezt Tom is észervette.
-Bill éppen pihenni próbál!Szóval.....fejezzétek be! - mondta egy kicsit felemelve a hangját.
-Már bocsánatot kért! - emeltem fel én is a hangom.Eközben Tola már elment.Bizonyára ideges lett a nevetéstől.
-Akkor hagyja is abba,és ne adjon rá okot,hogy újra nevetni kezdj! - kiabálta,a suttogásra célozva.
-Nem is nevettem!És egyébként is!Bill-t ne keverd bele a féltékenységi rohamaidba - itt már én is kiabáltam.Hirtelen nagyon ideges lettem.
-Milyen féltékenységi roham?Érdekelsz is engem. - kiabált tovább a fiú.Utolsó mondatán mindenki ledöbbent.
-Áh....szóval nem érdekellek.Hát akkor.....
-Tom - szólalt meg Bill.Még mindíg aludt,de álmában folyton Tom-ot hívta.Erre Tom hátranézett,majd újra rám.
-Elmentem! - mondtam és felkaptam a táskámat.Már a lépcső aljánál jártam,mikor Tom utánam kiabált:
-Várj!
-Nem!Úgysem jelentek neked semmit...- mondtam és elkezdtem szaladni.Tom szaladt utánam.MIkor kiértem a kórházból,Tom már majdnem utólért.
-Várj már!
-Hagyj békén! - mondtam és beszálltam egy előttem parkoló taxiba,de mielőtt az elindult volna Tom-nak is sikerült beszállnia.Már nem volt mit tenni,ugyanis a taxi elindult.Hazafelé menet Tom-nak be nem állt a szája.Próbált bocsánatot kérni,de én úgy tettem mintha nem is hallanám.Mikor végre hazaértünk kiszálltam a taxiból,de Tom jött utánam.
-Mennyivel tartozom? - kérdeztem.A taxis mondott egy elég magas összeget.Hát,igen.A kórház elég messze volt.
-Majd én kifizetem - mondta Tom,és már nyúlt a a zsebébe.
-Nem!Én fizetek!
-Nem,én!
-Kérem fizessenek és ne húzzák az időmet. - szólt ránk a taxis.Én már vettem elő a pénzt,de mire sikerült előszednem Tom a taxis kezébe nyomta az összeget és az el is hajtott.
-Majd megadom... - mondtam neki dühösen.Nem akartam most,mert abból csak újabb veszekedés lett volna.
-Oké! - mondta mosolyogva.Én gyosan bementem a házba és még épp Tom orra előtt sikerült becsuknom az ajtót.
-Nyisd ki! - kiabált kintről.
-Nem! - mondtam.
-Kérlek...beszélnünk kell!
-Menj el!
-Nyisd ki!Csak egy percet adj!
-Rendben!Egy perc.Most kezdődik. - nyitottam ki az ajtót.Tom bejött és olyan hirtelen csókolt meg,hogy még akadékoskodni sem tudtam.Próbáltam eltolni magamtól,de lefogta a kezeimet.
"Ne!Csak ezt ne....." -gondoltam magamban.
Tom olyan odaadóan csókolt,hogy már nem is akartam eltolni magamtól.Mikor abbahagyta már nem tudtam rá haragudni.
-Nah,csak ennyit akartam.Ja,és bocsáss meg!Nagyon ideges voltam és itt van ez az egész dolog Bill-el is.....
Én csak néztem őt,de nem szóltam.
-Nem mondasz semmit? - kérdezte.
Öh....igen tudom,hogy ez egy nehéz helyzet,de ..... Bocs de nem tudok mit mondani.....
-Oké!Akarod,hogy elmenjek?
-Nem. - mondtam mire Tom mosolyogni kezdett.
-Akkor még mindíg szeretsz?
-Persze!Te kis buta. - mondta és közelebb léptem hozzá.Ő újra megcsókolt.Csókolózás közben lassan felmentünk a lépcsőn,és be a szobámba.Ez kb.10 percig tartott.Csók közben nem túl könnyű lépkedni.Mikor beértünk,Tom kezdte felhúzni a felsőm.Ekkor abbahagyta a csókolózást és rám nézett:
-Akarod?.......

 

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.