16. rész
2009.12.03. 18:57
16.fejezet:
Az úton végig csendben voltunk.Elég feszült percek voltak.Nagyon örültem,mikor végre megérkeztünk.Becsengettünk.Tom nyitott ajtót.
-Sziasztok! - mondta és rátapadt a számra.Nem ellenkeztem.
-Szia Andy! - köszönt kis idő után.
-Hello!Bill?
-A szobájában van!Képzeljétek!Kicsi Billy-nek barátnője van!
-Tessék? - kérdezte Andy megütközve.
-Komolyan.Ésss....már csókolóztak is.A többit pedig ikertestvéri titoktartás miatt nem mondhatom el.Meg persze,mert lányok vagytok.
-Éssss??? - kérdeztem.
-Túl kicsi vagy még ehez.... - mondta Tom nevetve.
-Idióta... - mondtam Tom-nak,de közbe már én is nevettem. Andy tök komoly fejjel állt mellettem.
-Felmegyek Bill-hez.
-Ne..... - kezdte Tom,de Andy már el is indult.Én utána szaladtam.Mikor benyitottunk Andy-nek elkerekedett a szeme,én pedig kissé feszülten éreztem magam.Jobban tettem volna,ha inkább Tom-al maradok.
-Oh.... - kezdte Bill,mikor meglátott minket.Épp az ágyon ült és egy lánnyal csókolózott,akin mellesleg már nem volt felső.Kezében pedig óvszert szorongatott.
-Mit csináltok? - kérdezte Andy.
-Szerintem ez elég egyértelmű..... - suttogtam a lánynak.
Andy - mielőtt Bill bármit is mondhatott volna - elrohant.
Én zavartan rámosolyogtam Bill-re és ezt tátogva becsuktam az ajtót:
-Bocsi.Folytassátok csak.....
Mikor már épp kimentem volna Bill megfogta az ajtót és kinyitotta.
-Hová ment?És mi baja van?
-Nem tudom és ezt vele kell megbeszélned. - mondtam,mire Bill egy szó nélkül elment.Szegény csajt meg otthagyta egyedül.
-Most hova ment? - kérdezte tőlem.
-Öh....megkeresni Andy-t.Talán öltözz fel.Asszem ebből már nem lesz semmi..... - mondtam és becsuktam az ajtót.Lefelé menet végig Andy-n és Bill-en gondolkoztam.Azt sem tudtam,hogy merre megyek,csak vitt a lábam.Ráadásul nem is jártam még túl sokszor a Kaulitz házban.Valahogy mindíg nálam kötöttünk ki.Talán,mert az én szüleim kevesebbet voltak otthon.Ekkor eszembe jutott,hogy vajon hol lehet az ikrek anyukája.Elgondolkozva benyitottam az egyik szobába.Épp Gustav volt bent egy csajjal,aki megpróbált rámászni,de Gustav ellenkezett.
-Ti meg mi a francot csináltok??? - kérdeztem magamból kikelve.Olyan hangosan kiabáltam,hogy Tom,Bill,Andy és Georg egyből megjelentek.
-Engedj már el! - mondta Gustav a csajnak és próbálta ellökni magától.
-Laura!Mit csinálsz? - kérdezte Georg elképedve.Ekkor jöttem rá,hogy ez a lány Georg volt barátnője.
-Végre... - mondta Gustav,mikor a lány elengette.
-Neked meg mi bajod van? - kérdezte Tom felém fordulva.Most vettem csak észre,hogy ott van.
-Azt hiszem,hogy beszélnünk kell - folytatta egy kis szünet után és felfelé mutatott.Én nem mozdultam.Erre Tom megfogta a kezemet és húzni kezdett.
-Engedj már el!
-Oké,de akkor gyere.
-Megyek - mondtam és vetettem egy pillantást Andy-re.Végül felmentünk és egy szobában kötöttünk ki.Valószínűleg Tom szobája volt.Én leültem,Tom viszont állva maradt.A kezeit keresztezte és rám nézett:
-Mi volt ez az egész? - kérdezte.
-Én is ezt kérdezem.Az a csaj rámászott Gustav-ra.....
-És ez téged miért zavar?
-Öh.... - most jöttem csak rá,hogy kivel is beszélek. - csak,mert Georg barátnője.
-Vonzódsz Gustav-hoz? - kérdezgettet tovább.Én nem válaszoltam egyből.
-Nem!
-Nem hiszek neked.Állandóan vele lógsz.Vele mész vásárolni,ölelgeted ráadásul féltékeny vagy! - mondta,miközben újjain számolta,hogy miket is csináltam Gustav-al.
-Tudtommal én megkérdeztem,hogy akarsz-e vásárolni jönni.
-És a többi?
-Az csak egy baráti ölelés és nem vagyok féltékeny.
Tom nem szólt semmit,csak nézett.Kis szünet után újra megszólaltam:
-Igazad van.Nem tudom,hogy mi történik velem - mondtam,miközben felálltam és közelebb mentem a fiúhoz.Megfogtam a kezét és az arcunk között sem volt sok távolság. - Igazából én nem akartam ezt az egészet.
Tom arcán látszott,hogy gyengül a kis távolság miatt.
-Mit?
-Először is nem akartam veled járni.Csak úgy megtörtént.Aztán szerelmes lettem,amit szintén nem akartam.Ráadásul itt ez a nagy nyomás is rajtam.Annyi koncerten vagytok,ahol annyi csaj van.....
-De én veled járok.....
-Ez nem akadály....
-Dehogy nem.... - mondta és még közelebb húzódott.Már épp meg akart csókolni,mikor én elhúzódtam.
-Időre van szükségem.Én nem Gustav miatt,most már tudom.Szerelmes vagyok beléd,de ez túl hirtelen jött.Legalábbis úgy,hogy én még nem akartam.Megértesz?
-Nem - kis szünet - de adok időt.
-Köszönöm - mondtam és adtam egy puszit az arcára.Nem mosolyogtam,mivel ez az egész nagyon fájt.
-Egy valamit nem értek.
-Mit? - kérdeztem.
-Miért feküdtél le velem?
-Tudod, ha ott van egy ember,akit igazán szeretsz,akkor ezt neki is meg akarod mutatni.Mellesleg nagyon sexy voltál... - mondtam és most már egy kicsit elmosolyogtam.Tom is.
-Szóval igazán szeretsz?
-Efelől nincs kétségem.... - mondtam,mire ő megfogta a kezem és kimentünk a szobából.
Bár lefelé menet is végig csendben voltam,belül üvöltöttem.Nem akartam ezt az egészet,de nagyon össze voltam zavarodva.Szerelem,de hirtelen és váratlanul.Nagyon fájt,hogy most egy ideig nem csókolhatom meg Tom-ot,de ha nem kérek egy kid időt,akkor nem tudom rendezni a dolgokat.Bár nem ez volt a legnagyobb félelmem.Tudtam,hogy gyorsan kell döntenem,mert akár Tom-ot is elveszíthetem.Ezt pedig nem akartam.........
|