Sziasztok. Nem szeretnék kisregényt írni, se időpontot, hogy mikor jelentkezem újra. Muszáj vagyok tanulni mert ősszel előrehozott érettségit teszek. Rengeteget kell tanulnom, meg pótolnom, ami talán képtelenség lesz, mert bevallom, hogy az elmúlt 3 évem úgy telt a gimiben, hogy bejártam órára (ha bejártam..) végigültem, beszélgettem, a telefonomon pókereztem. Esténként elmentem bulizni mindegy volt, hogy másnap esetleg tz-t írunk, mert szartam rá.. Azt se tudtam mit akarok az élettől.. most sem tudom, csak azt, hogy el szeretnék menni ebből a mocskos országból, mert amíg itt van ez a sok söpredék.. én nem látok esélyt egy szebb jövőre...  De fél hónappal a 18. születésnapom elött, rájöttem végre, hogy tanulnom kell, ha szeretnék nagy dolgokat az élettől és tudjam tartani azt az életszínvonalat amit most folytatok.. divatmániás vagyok.. és ami megtetszik arról nem tudok lemondani , és eddig nem is kellett. képtelen vagyok lemondani az elit bulikról, ruhákról, kocsikról és úgy mindenről, amit most megkapok a szüleimtől. Most lehet azt gondoljátok, hogy egy elkényeztetett nyávogós liba vagyok.. tényleg elkényeztettek, de nem vagyok nyávogós, liba meg aztán végképp nem! Szóval, remélem ti hamarabb észbekaptok, mint én! Vagy már észbe is kaptatok. Hihetetlen... de 1 hónap alatt rengeteg változáson,és rossz dolgon mentem át. Eltávozott az egyik legjobb barátnőm, a párommal 3 év után szakítottam a féltékenysége végett, és rájöttem arra, hogy tanulnom kell, ha jutni akarok valamire az elhatározásommal. =)