2. fejezet

Miss Bonn minden volt, csak nem slampos jelentéktelen, külsejében a legélesebb szemű megfigyelő sem talált volna semmi kivetnivalót.
Kaulitz tekintete végigpásztázta a lány hibátlan alakját, hosszan elidőzött a karcsú derékon és gömbölyű kebleken. Még magasan záródó, egyszerű selyemblúz sem tudta elrejteni a tökéletes formákat, a szűk, testre simuló fekete szoknya pedig remekül hangsúlyozta a csípő vonalát.
A férfi pillantása lassan a bájos arcra és azt keretező fekete hajfürtökre vándorolt. Megcsodálta Lina ragyogó szemét,rózsás bőrét, elbűvölően fitos orrát, majd amikor a lány ajkára tévedt a tekintete, egyszerre forróság öntötte el. Ez a száj, ezek az érzéki, csábító ajkak...
Lina figyelmét természetesen nem kerülte el,hogy Kaulitz jól megnézi magának. Megpróbált szenvtelennek mutatkozni, de valójában egyáltalán nem hagyta hidegen az alapos mustra.
Máskor undor fogta el, ha egy férfi ilyen nyíltan levetkőztette a tekintetével, most azonban semmi ilyesmit nem érzett. Ehelyett valami furcsa, sohasem tapasztalt borzongás futott át a testén.
- Ha már annyira fontos magának,hogy beszélgessünk - emlékeztette metsző éllel a hangjában Kaulitzt - mi lenne, ha nézelődés helyett rögtön a tárgyra térne?
- Hát persze, a tárgyra... - Tom egy pillanatra megfeledkezett ugyan magáról, de gyorsan visszazökkent a hivatalos kerékvágásba. - Na és mit szólna hozzá, ha azt mondanám, hogy éppen maga miatt jöttem ide?
- Hát ez meg mit jelentsen? - Lina felpattant a helyéről, és biztos, ami biztos, távolabb húzódott a férfitól. - Valaki felbérelte magát,hogy...
- Mármint engem? - csodálkozott Tom. - De hát ki bérelt volna fel, főként mire?
- Hát arra hogy... - Lina fülig pirult, s elhalgatott.
- Mondja már, ne akarja, hogy meghaljak a kíváncsiságtól! - csipkelődött Tom.
A szeme gyönyörű mogyoróbarna, suhant át a lány agyán. Még soha életemben nem láttam ilyen gyönyörű szempárt...
- Ne tegyen úgy, minta nem tudná, mire gondolok! - szedte össze magát egy másodperccel később. - Azért küldték ide, hogy csúfot űzzön belőlem, ne is tagadja!
- Még hogy ide küldtek...- nevetett harsányan a férfi. - Esküszöm, fogalmam sincs, miről beszél! Komolyan mondja, hogy vannak olyanok,akik felbérelnek valami gátlástalan alakot...
- ... aki aztán trágár versikékkel zaklatja a kiszemelt áldozatot, esetleg sztriptízt rendez az irodájában - fejezte be a mondatot Lina.
Tom egy pillanatra meghökkent, aztán még hangosabban fölnevetett.
- Sajnálom, hogy csalódást kell okoznom, Miss Bonn, de egyetlen trágár versikét sem hoztam magammal - vigyorgott szemtelenül. - Ám ha ragaszkodik hozzá, levetkőzni azért levetkőzhetek...
Ezzel a székre dobta a pulcsiját, és elkezdte felhúzni a pólóját.
Lina dermedten bámulta mit művel.