17. fejezet


- Nincs �rtelme, hogy tov�bb maradjunk - b�kte ki v�g�l hosszas hallgat�s ut�n. - A terv�nk cs�d�t mondott, sajnos, nem siker�lt csapd�ba csalnunk Wilson Nolandot... Itt az ideje,hogy lel�pj�nk.
- Csakhogy nekem eszem �g�ban sincs elmenni innen - jelentette ki Lina.
- Itt maradsz? De h�t...
- �r�kbe szeretn�m fogadni Ana-t.
- Lina, neked elment az eszed! Nem fogadhatod �r�kbe ezt a gyereket!
- Azt�n mi�rt nem? Feln�tt, dolgoz� n� vagyok, el tudom tartani. Igaz, nem vagyok f�rjn�l, de manaps�g rengeteg egyed�l�ll� n� v�llal kisbab�t. �rzem,hogy j� anya leszek az �n kis Ana-mnak - pillantott szeretettel a kisl�nyra.
- A te kis Ana-dnak?! Te meg�r�lt�l! H�t elfelejtetted, mi�rt j�tt�nk ide?
- Egy�ltal�n nem felejtettem el - mondta h�v�sen a l�ny. - Megcsin�lom a dokumentumfilmet az �r�kbefogad�sokr�l. Igaz, Wilson Nolandot ki kell hagynom a m�sorb�l, de az, hogy most elmegyek, vagy itt maradok, ezen mit sem v�ltoztat.
- �s mi lesz a b�ty�ddal meg a s�gorn�ddel? - gonoszkodott Tom. - Mit gondolsz, mit sz�lnak majd ahhoz, hogy m�g �k �vekig hasztalan pr�b�lkoztak az �r�kbefogad�ssal, neked, l�m, egyetlen nap alatt siker�lt?
Lina �sszerezzent, de azt�n megfelelet a zavarbaejt� k�rd�sre.
- Ha akarn�m, sem adhatn�m �t  Ana-t Mark�knak - okoskodott. - Wilson Noland sohasem egyezne bele, hogy ne mi legy�nk az �r�kbe fogad� szl�k, hiszen kiz�r�lag azt�rt adta nek�nk a bab�t mert... - hirtelen elhallgatott, menet k�zben r�j�tt ugyanis, hogy kis h�j�n elsz�lta mag�t.
Tom azonban  nem hagyta ennyiben a dolgot.
- Mert micsoda? - k�rdezte gyanakv�an.
- Most m�r �gyis mindegy - s�hajtotta a l�ny. - Bevallom, kihallgattam a besz�lget�seteket... Tudom, hogy Richard Tremaine fia vagy.
- H�t ez remek! - Kaulitz er�tlen�l az �gyra rogyott, �s a tenyer�be temette az arc�t.
- Ennyire az�rt nem kell k�ts�gbeeseni.  Esk�sz�m, egyetlen sz�t sem sz�lok r�la senkinek.
- Nem is att�l f�lek, hogy nagydobra vered. Egyszer�en csak... Sz�val olyan rossz �rz�s, hogy te is... Eh, hagyjuk ezt a t�m�t!
- Most legal�bb megtudod, mit �rezhetnek azok, akik ut�n nap mint nap nyomozol, hogy kiszimatolod f�ltve �rz�tt titkaikat - k�z�lte n�mi el�gt�tellel Lina.
A f�rfinak szeml�tom�st eleven�be v�gott a megjegyz�s.
 Ana id�k�zben j�llakott, �gy Lina fel�llt, �s a kicsi h�t�t gy�ng�den simogatva fel-al� kezdett s�t�lni a szob�ban. A baba r�videsen b�fizett egyet, s a l�ny elragadtatottan f�lnevetett.
Tom meg�tk�zve a gyerekre b�mult.
- Hogy adhat ki effajta hangokat egy ilyen pici l�ny?
- �, Ana a kor�hoz k�pest nagyon fejlett - mosolyodott el kedvesen Lina. - Ha akarod, legk�zelebb te is megetetheted...
- Eszem �g�ban sincs etetgetni! - h�borodott fel a f�rfi. - Mit k�pzelsz, mi vagyok �n, �v�b�csi?
- Most meg mit d�h�ngsz? Hiszen �n nem akartam semmi rosszat...
- tudom �n, honnan f�j a sz�l! Meg akarsz fognu f�rjnek, hogy azt�n "Boldog kis csal�sot" alap�thass - ut�nozta gy�nyosan Mrs. Mason hanghordoz�s�t Tom. - h�t k�sz�n�m sz�pen, ebb�l nem k�rek! �n szabad ember vagyok, engem nem lehet kalitk�ba z�rni!
A f�rfi �nk�ntelen�l is a nevel�sz�leire gondolt. Nina �s J�rg Kaulitz megromlott kapcsolata, egy �letre elvette Tom kedv�t a h�zass�gt�l. Eddig �szint�n sz�lva soha nem is �rzett kis�rt�st r�, hogy fel�lvizsg�lja elveit, de Lina valahogy m�s volt, mint a t�bbi n�...
- Nem - ism�telte makacsul. - Engem nem fogsz beh�l�zni.
- �s m�g te mered azt mondani, hogy megbolondultam? - j�tt ki a sodr�b�l a l�ny. - Bek�pzelt h�lyag! El�rulom, te lenn�l a legeslegutols�, akit be akarn�k h�l�zni!