27. fejezet

| Bocs a helyes�r�si hib�k�rt..|

Amikor Noland t�vozott Lina Tomra n�zett, s a tekintet�k egybekapcsol�dott. Kaulitz odal�pett hozz�, majd halkan odas�gta neki:
- Menj, kedvesem, fektesd le a kicsit! R�d is r�d f�rne egy kid pihen�s. Az �jszaka nem sok id�t hagytam neked alv�sra, �s f�l�, hogy ma sem lesz m�sk�nt...
Gy�ng�den megsimogatta a l�ny arc�t. �rint�se �s a sejtelmes �g�ret felkorb�csolta Lina �rz�keit, a feje azonban tiszta maradt.
- Meg akarsz szabadulni t�lem, hogy kettesben lehess ap�ddal - suttogta aggodalmasan, s k�zben lopva Richard Tremaine-re n�zett.
Az id�s f�rfi rezzen�stelen arccal �llta a pillant�s�t. Lina hirtelen f�lni kezdett t�le.
- Menj dr�g�m! - Tom fut� cs�kot nyomott Lina arc�ra, azt�n szel�den a folyos� fel� tolta a l�nyt. - Ne agg�dj, nem lesz semmi baj! �n is mindj�rt megyek ut�natok.
Lina tiltakozni akart, de Ana ebben a m�sodpercben kinyitotta barna szem�t, �s elfintor�totta az arcocsk�j�t. Moh�n a sz�j�ba vette �s szopni kezte az �kl�t, mivel azonban nem j�tt bel�le tej, m�ltatlankodva ny�sz�r�gni kezdett.
- Menj, etesd meg gyorsan! - tuszkolta ki a l�nyt a szob�b�l Tom. Lina nem akart ism�t hallgat�zni, karj�n a gyerekkel felsietett a szob�ba.
Amikor a gyerek m�r tiszt�n �s j�l lakottan szenderedett a kis�gyban, Lina l�zasan t�prengeni kezdett, honnan k�rhetne seg�ts�get. Azt�n esz�be jutott, hogy eddig csup�n egyetlen emberrel tal�lkozott Tom ismer�sei k�z�l....
Tudta, hogy a jelenlegi k�r�lm�nyek k�z�tt ez az egyetlen es�lye, �gy felt�rcs�zta a Pletyka szerkezt�s�g�t. Adam Kaufmann finoman sz�lva nem volt �pp elragadtatva, mikor meghallotta Lina Bonn hangj�t.
- M�r csak maga hi�nyzott! Mintha nem lenne el�g, hogy elk�stem a cikkem lead�s�val, �s a mag�n�letem is romokban hever, most m�g maga is r�m sz�ll! Mi az �r�g�t akar?
- Tomnak eml�kezetkies�se van - hadarta a l�ny idegesen a kagyl�ba.
- Ez valami vicc? - Kaufmann hars�nyan felnevetett. - Tudja, kivel sz�rakozzon, kisl�ny...
- Dehogyis vicc, v�resen komoly - bizonykodott Lina. - Tomot baleset �rte, �s most nem eml�kszik semmire. K�pzelje, �gyv�dnek hiszi mag�t...
- Nemcsak annak hiszi mag�t, hanem az is - jelentette ki az �js�g�r�. - �, micsoda tal�l�kony fick� ez a Tom! Biztosan csak megj�tssza, hogy elvesztette az eml�kezet�t, �gy akarja az �gyba csalogatni mag�t... No �s mondja, Lina, bev�lt a tr�kk?
A l�nyt annyira meglepte Adam els� mondata, hogy elfelejtette kik�rni mag�nak a szemtelen megjegyz�st.
- Ha nincs semmi egy�b mondanival�ja, kisl�ny, akkor ne lopja az id�met! - m�ltatlankodott az �js�g�r�.
- V�rjon, k�rem, ne tegye m�g le! Nem tudja v�letlen�l, mi�rt nem dolgozik Tom a szakm�j�ban?
- Honnan a csud�b�l tudn�m? K�rdezze meg tal�n t�le!
- Adam...
- Nem, nem, elegem van az ostoba k�rd�seib�l! Dolgom van, a viszonthall�sra!
- Maga mindig ilyen modortalan, vagy csak bal l�bbal kelt? - tudakolta g�nyosan Lina.
- Mostan�ban mindig bal l�bbal kelek, �s ennek maga az oka, kedvesem! - v�gta r� morcosan a f�rfi. - Maga mutatta be nekem Ann-t, maga tehet r�la, ha most v�g�rv�nyesen kisiklik az �letem. - Azt�n az �js�g�r� hangos szitkoz�d�s k�zepette lecsapta a telefont.
Lina egy darabig nyugtalanul j�rk�lt fel-al� a folyos�n, azt�n egyszer nem b�rta tov�bb, �s lement a f�ldszintre.