29. fejezet


- Olyan gyönyörű napunk van - mondta erőltetett vidámsággal a hangjában a lány. - Vétek lenne nem kihasználni. Tudod mit? Kiránduljunk egyet! Ana-nak jót fog tenni a friss levegő, rólad nem is beszélve.
Tom vágott egy grimaszt. Őszintén szólva teljesen hidegen hagyták a környék természeti szépségei, és fütyült a ragyogó napsütésre is.Őrülten kívánta a lányt, alig várta, hogy végre bezárkózzanak a szobájukba.
- Lina, édesem, hát nem érted? Nincs kedvem kirándulni, sokkal inkább...
- Ana és én viszont kirándulni szeretnénk, és kirándulni is fogunk! - szakította félbe derűsen mosolyogva Lina, majd mielőtt még a férfi megakadályozhatta volna, kiszaladt a nappaliból. Tom megrökönyödve bámult utána.El sem tudta képzelni, mi ütött Linába. Eléggé nyilvánvalóan értesítésére adtam, mit akarok,gondolta. Vagy talán éppen ez volt a baj?... Mikor idáig ért gondolataiban, elszántan Lina után indult.


*


- Nem akarod megkóstolni? - nyújtott Lina Tom felé egy újabb szendvicset. A fiatal pár egy vastag pokrócon üldögélt a Shadyside Falls határában lévő szép kis parkban, a jól bebugyolált Ana pedig ugyanott szundikált mózeskosarában. Fölöttük óriási tölgyfa magasodott, frissen kibújt, zsenge leveleit lágy tavaszi szellő cirógatta.
- Tudom, hogy nem volt valami nagy kedved a kiránduláshoz - mondta lassan Lina. - De azért ugye te is élvezed egy kicsit?
Tom nem válaszolt, ehelyett beleharapott immáron harmadik szendvicsébe. Lina a magukkal hozott kosárből kivett néhány almát,narancsot,pár szelet süteményt és egy csomag cukorkát.
- Mrs. Mason kosara felér egy bőségszaruval - közölte tele szájjal Tom. - Ahogy elnézem, egy egész hadsereget jól lakathatnánk belőle.
- Kikérem magamnak! - kuncogott a lány. - Ez nem Mrs. Mason kosara. Én csomagoltam, és minden egyes szelet kenyeret kifizettem az öreg hölgynek.
- Kifizettette veled, mi? Micsoda kapzsi vénasszony rejtőzik a jóságos nagymamakülső mögött!
- Ezt meg hogy érted? - lepődött meg Lina a csípős megjegyzés hallatára ugyanis erősen a régi Tomra emlékeztette.
- Úgy, ahogy mondtam. Hát már egy szót sem szólhatok anélkül, hogy ki ne elemezd a mondókámat?
- Tessék, a desszert! - nyújtott át Kaulitznak egy szelet süteményt.
- Gondolod, hogy ettől jobb kedvre derülök? - kérdezte morcosan Tom.
- Hát nem ártana. Egészen elviselhetetlen vagy, mióta...
- Amióta úgy döntöttél, hogy Shadyside Falls derék polgárainak a társaságában ebédelünk ahelyett, hogy kettesben lennénk. - fejezte be mondandóját a férfi.
- Hiba volt , hogy veled töltöttem az éjszakát - mormolta bizonytalanul. - Egy egész hétig remekül kijöttünk egymással, és lám, most hogy lefeküdtem veled, máris veszekszünk...
- Mit cselentsen ez a múlt idő, kis vadmacskám? - húzódott közelebb a férfi. - Nemcsak hogy lefeküdtél velem, hanem még le is fogsz, mégpedig hamarosan... Az enyém vagy - suttogta szenvedélyesen Lina fülébe. - Nem taszíthatsz el magadtól!
Szorosan átölelte a lányt, míg ujjbegyével lágyan körberajzolta a telt ajkak vonalát. A könnyű érintés lángra lobbantotta Lina érzékeit.
- Tom..! - rebegte alig hallhatóan.
A férfi ekkor Lina ruhája alá csúsztatta a kezét, és cirógatni kezdte meztelen bőrét. Szája a lány ajkára tapadt, forró, követelő csókjától csaknem elakadt Lina lélegzete.
- Akarlak - nyögte Kaulitz. - Most azonnal!
Hűvös tavaszi szellő simogatta körbe a lány vágytól felhevült arcát, és ez valamelyest észhez térítette.
- Az ég szerelmére, Tom, hiszen nem vagyunk egyedül! - tolta el magától ijedten a férfit. - Ez itt egy nyilvános park, a fél város bennünket bámul!
- Igazad van - vigyorgott Tom. - A világért sem szeretném illetlen viselkedésemmel megbotránkoztatni a tisztes polgárokat. A férfi felállt, óvatosan fölemelte Ana mózeskosarát, betette a hátsó ülésre, és rögzítette egy biztonsági övvel.
Szegény kicsi Ana, lábadt könnybe Lina szeme. Ki tudja, meddig lesz még apukája? Ma este fény derül mindenre, Tom rájön, hogy nem vagyunk házasok, és akkor... Szentséges ég, erre még nem is gondoltam! Ha Richard Tremaine megtudja az igazságot, minden bizonnyal Nolandot is értesíti, és akkor elveszik tőlem a kicsit! Nem, ezt nem engedhetem! Ha Tom el is hagy, Ana-ról nem vagyok hajlandó lemondani. Ki kell találnom valamit...
Lina, miután összepakolta a kosár tartalmát, beült Tom mellé az autóba.