6. rész

- Tulajdonképpen haragudnom kéne rád emiatt a gyerekes színjáték miatt - kezdte. - Mivel azonban tisztában vagyok azzal, hogy még nem tudtad teljesen feldolgozni azt, ami köztünk történt, szemet hunyok, és elnézem neked ezt az ostoba csínyt.

- Most jól figyelj ide, Tom Kaulitz! Én...

- Mondták már neked, hogy túl sokat beszélsz? - vágott a férfi tapintatlanul a szavába, és mielőtt útitársnője feleszmélhetett volna, átölelte, és megcsókolta. Linda kétségbeesetten mélyesztette ujjait a férfi pulóverébe. A feje zúgott. Tudta, hogy őrültség, mégis hagyta, hogy megtörténjen ugyanaz, ami tegnap este. Amikor Tom így becézte, nem volt ura többé önmagának. A férfi csókja eközben egyre követelőzőbb lett. A lány halkan felsóhajtott, mert forró borzongás járta át a testét. Ettől az érzéstől aztán egy pillanat alatt kijózanodott, s megpróbált arrébb húzódni.

- Tom, ne...! - igyekezett minden erejével kibontakozni a férfi öleléséből. - Nem lehet igaz! - fakadt ki felháborodottan. - Ez... az iménti jelenet...mintha nyilvános ingyencirkuszt rendeztünk volna!

- Elismerem, nekem is egészen más fogalmaim vannak az eszményi szerelmi fészekről - felelte Tom derűsen. - Már látom is lelki szemeim előtt a díszletet: hatalmas franciaágy, ruhák a földön... s elképzelem amint a testünk összefonődik...

- Hagyd abba! - kiáltotta Linda. Megborzongott a férfi szavaitól. Tom mosolyogva nézett rá, ő azonban mégis tisztában volt vele, hogy megszólalt, de aztán inkább csöndben maradt. Úgysem lenne értelme, gondolta fásultan. De nem hagyhatom tovább, hogy ez az alak rendelkezzen az életem fölött. Közben Tom kiszállt a kocsiból.

- Jössz? - Ez az ártalmatlan szó most inkább parancsnak hangzott, mint kérdésnek. A lány összeszorított szájjal lépett ki a kocsiból. A férfi egy étterembe vezette, ahol már várt rájuk Mark Davidson, Tom fiatal, barna hajú ügyvédje.

- Örülünk, hogy megtisztel minket az érdeklődésével - mondta Lindának az ügyvéd, miután átestek a formaságon. - Nem igaz, Tom? - Mark ugyan főnökéhez intézte szavait, tekintetét azonban állhatatosan a lány karcsú testére szegezte.

- De még mennyire! - helyeselt a másik. Linda röpke mosollyal nyugtázta a bókot. A pincér felvette a rendelést, s a beszélgetés az üzleti ügyekre terelődött. Két óra alatt megvitatták a Kaulitz Építési Vállalat megbízásának részleteit. Linda számára izgalmas kihívást jelentettek a rá váró feladatok. Na és a fizetség! Tom mesébe illő összeget nevezett meg.

- Nem kell ilyen önelédült képet vágnod! - fordult a visszaúton a férfihoz. - Csak azért mert...

Tom hátravetette a fejét, szívből jövő kacagása Lindába folytotta a szót.

- Mondtam már, milyen üdítő a társaságod, Linda Roberts?

- Nem ezt még nem mondtad.

- Valóban? - kiáltotta Tom tettetett csodálkozással. - Pedig meg mertem volna esküdni rá. - A szeme ravaszul csillogni kezdett. - Akkor be kell pótolnom a mulasztást.

Linda ereiben sebesen száguldani kezdett a vér. Tulajdonképpen bosszankodnom kéne ezen az ostoba fecsegésen, gondolta. Mégsem hoz ki a sodromból. De jól vigyázz! Ha továbbra is a tűzzel játszol, meg is érdemled, hogy megégesd magad!

- Ébresztő, kedvesem! - Tom mély hangjára ocsúdott fel a töprengésből. - Nem is hallottad, mit mondtam, ugye?

Linda rázta a fejét.

- Azt magyaráztam, hogy néhány napra elutazom a városból. De idejében hazajövök ahhoz, hogy szilveszter este elvigyelek vacsorázni, és még elérjük a hagyományos focimeccset is.

- Sajnálom, de már elígérkeztem.

- Mondd le! - javasolta Tom.

- Eszem ágában sincs!

- Mondd le! - ismételte a férfi. Hangja ezúttal acélkeményen csengett. Időközben elérték azt az utcát, amelyben a Paper - Work - Plus irodája működött.

- Miért félsz tőlem? - kérdezte a férfi, amikor látta, hogy Linda nem hajlandó megtörni a csendet.

- Egyáltalán nem félek... - kezdte durcásan. Amikor azonban a férfi megérintette az állát, és felemelte, nyomban elnémult.

- Dehogynem félsz - erősítette gyöngéden Tom. - Pedig az égvilágon semmi okod rá. - Mélyen Linda szemébe nézett, akit egyszerre forróság öntött el. - Miért ne jöhetnél el velem csak úgy, minden kötelezettség nélkül szórakozni egy kicsit? Szavamat adom, hogy semmi olyasmit nem fogok tenni, amit nem akarsz.

- De...

- Halgass ide! - szakította félbe a férfi sietve. - Ha visszatértem a városba, felhívlak, és részletesen megbeszéljük, hová menjünk. Időt sem hagyva az ellenkezésre, szélesre tárta a kocsi ajtaját. Eközben keze könnyedén súrolta Linda mellét.

- Kifelé! - parancsolt rá nyersen. - Mielőtt még meggondolom magam. Vár a gépem...

A lány nehezen szedte a levegőt. Alig tudott kikászálódni a kocsiból. Az érintés, bármilyen leheletnyi volt is, teljesen összezavarta. Igazán nem bánja, hogy ez a pasas ilyen elképesztő hatással legyen rá! Villámgyorsan kipattant a járdára, és másodpercekkel később már az irodájában volt.