16. rész 

A szőke pincérsrác a klubból

Az állásinterjú egy másfél órán át zajlott le, melynek végén a hotelból mosollyal az arcunkon távoztunk. A jövő héten hétfőn kezdhetünk is. Alig fogtuk fel az elején, hogy mi is történt. Igen, valamikor az ember sokk-ként éri, ha sikerül megkaparintania egy hozzá képest, csillagokig érő állást egy öt csillagos hotelban. A feladatunk eleinte a takarítás lesz reggel 7-9 óra között, majd este kell, a vacsora után kell még takarítani. 

-Erről csönd a fiúk előtt!-jelentette ki Evolette.

-Én is úgy gondoltam!

-Ahhoz képest tök normális volt a főnök, nem?

-Tényleg az volt, de látszik rajta, hogy van miből élnie. Csakis Tom Tailor cucca volt.

-Na, igen!-mosolyodott el velem együtt.

Szeltük az utakat, közben beszélgettünk, s lassan hazaértünk.

-Bontunk pezsgőt?-kérdeztem meg.

-Hát persze!-hangzott a válasz az előszobából.

-Okés!-nyúltam be a hűtőbe, s eyg behűtött Asti Martinit vettem ki belőle.

Szépen, okosan kibontottam, majd vettem elő két pezsgős poharat s töltöttem beléjük.

-A sikeres jövőre!-mondtuk, majd belekortyoltunk.

Egész este dvd-ztünk, és gyönyörűen fogyott is a pezsgő. Közel 23 óra lehetett, mikor eszembe jutott egy ötlet.

-Evolette, nem akarsz bulizni?

-Régen voltam már bulizni! Menjünk, itt nem messze van egy szórakozóhely.

Felkaptunk magukra egy jó ruhát, melyet nem régen vettünk, majd sminkeltünk. Fújtunk magunkra parfümöt, majd elindultunk a közeli helyre.

A bejárat előtt hatalmas sor állt.

-Gondolhattuk volna, hogy előbb kellene jönnünk!-vetettem fel.

-Már mindegy, kivárjuk a sort. Lehet, még ismerős arcokat is látunk!-nézett szét Evolette a tömegben.

Hosszas 1 órás sorbanállás után sikerült bejutnunk a szórakozóhelyre. Meg kell hagyni a hely igen is a legjobbak közé számított. A hátsó részben láttunk egy szabad boxot, hova leültünk. Nemsokára egy pincér jelent meg előttünk.

-Szép jó estét a hölgyeknek; hozhatok valamit?-kérdezte meg.

-2 Royal lesz!-mondtam.

-Nem lesz erős ez nektek? Főleg neked csajszi!-nézett Evolette-re, a szőke hajú, emo-s beütésű hajú srác, kinek barna szemei voltak.

-Hogy lenne az?-nézett Evolette a srácra.

-Régen nem bírtad!-jegyezte meg.

-Mondd, ismersz engem?-nézett értelmesen a lány.

-Jobban, mint gondolnád! Csak tudod megváltoztam az elmúlt egypár évben, amikor nem voltál itthon. Szerintem, ha azt mondom, hogy az ikrek 15. szülinapja, és másnap hidegvizes ébresztő Billre, akkor eszedbe jutok…-mondta a titokzatos idegen.

-Andy?-tört rá a felismerés Evolette-re.

-Jó reggelt Csipkerózsika!-mosolygott.

-Na, kössz! Nagyon sokat változtál! Ezer éve nem láttalak! Engedd meg, hogy bemutassam a legjobb barátnőmet, Annah Schultz-ot.-mutatott felém.

-Szia, Andreas Kerner vagyok!-mutatkozott be nekem.

-Hello, én meg Annah Schultz, de csak Annah.-viszonoztam a bemutatkozást.

-Értem, na, csajok egy kört fizetek.-kacsintott, majd ment a puthoz, hogy kihozza a behűtött piánkat.

Miután megittuk a hideg Royal vodkánkat, egyből a táncparketten voltunk. Táncolás közben nem egy srác jött hozzánk, és vittek el minket külön-külön táncolni, de igyekeztünk nem játszani a tűzzel. Hajnali 5 óra körül keveredtünk valahogyan haza.

Másnap a csörgő telefonomra ébredtem fel, ami eszeveszetten csak nyomta a csengőhangot. Nehezen, de kikecmeregtem az ágyamból, s kis kutatás után sikerült felvennem a telefont.

-Igen?-vettem fel, morcosan.

-Szia Annah, fel találtalak ébreszteni?-hallottam meg Bill hangját a túloldalról.

-Eltaláltad, hamm.-ásítottam hozzá.

-Jujj, bocsi, nem állt szándékomban. Na, szóval azt szeretném kérdezni, hogy kedden valamikor ráérsz-e? Úgy a délutáni órákban.-kérdezte meg.

-Igen, eddig igen.-ásítottam újból egyet; hiába a tegnapi buli után, hiába van még csak délután 3 óra, sosem térek magamhoz.

-Oké, mit szólnál, ha beülnénk valahova kávézni majd kezdetnek? Aztán utána meg majd alakulnak a dolgok. Hm?-kérdezte meg.

-Jó, de előtte szorítasz értem, mert vizsgázok!-jelentettem ki.

-Meglesz! És mesélj, mi van veled? Hiányzok?

-Tegnap este buliztunk Evolette-vel, és összefutottunk Andreas-szal. Különben fura, hogy nem hallani hangod a közelemben.-szenyóztam vele.

-Na, majd kedden bepótoljuk. Mi? Buliztatok nélkülünk?-jutott el a tudatáig.

-Igen, talán baj?

-Igen, nagy baj. Nem is tudjátok, mekkora veszély leselkedik rátok!

-Bill, nem vagyunk 14 évesek, ja és nem vagy se az apám se az anyám!

-Voltak fiúk? Nem cipeltetek fel? Nem ajánlkoztak?-kérdezte aggódva.

-Idefigyelj Bill, csak ketten vagyunk, a lakásban szóval most befejezed a féltékenykedésedet vagy kinyomom a telefont, és nem veszek a hívásaidról tudomást! Szóval nyugi, nem kell aggodalmaskodni, egyébként sem fekszünk össze mindenkivel!

-Jó, abbahagyom.

-Azért!-mosolyodtam el.

-És tényleg, Andreas hogy ismert meg titeket?

-Evolette-nek kezdett el magyarázni, a Royal vodkával kapcsolatban, ő hülyének is nézte, aztán rávezette a 15. szülinapotokon történt vizes eseményre, aztán már leesett neki is.

-Az volt a legemlékezetesebb… két vödör víz loccsant rám és Tomra.-mosolyodott el a vonal túlsó oldalán.

-És ti, hogy haladtok a CD-vel?

-Elég jól. Nemrég vettük fel az egyik számot véglegesen, meg a napokban teszünk fel egy kis részletet a rajongóknak.

-Biztos örülni fognak neki.

-Végülis két véglet van. Vagy örülnek, vagy süllyesztő.

-Na, igen. Annyira rosszat szerintem nem játszotok, hogy süllyesztő legyen a vége.

-Hallottál már dalokat tőlünk?

-Még nem.

-Ez most komoly?-érezni lehetett a hangján a megrökönyödést.

-Tényleg egy számot sem hallottam tőletek.

-Ugye nem szivatsz?-kérdezte újra meg döbbent hangon.

-Nem szivatlak. Szoktam valaha hazudni?-kérdeztem meg.

-Eddig nem. De nehéz felfogni, hogy van aki, egy dalunkat sem hallotta.

-Hát pedig van ilyen is.

-És kíváncsi vagy egypárra?

-Végülis mutathatsz majd kedden párat!

-Jó!-mondta, s fel lehetett a hangjában fedezni az örömöt.

-Na, jó azt hiszem mennem, kell, mert lefőtt a kávé, és Evolette nem tudja lekapcsolni, és megcsinálni, mivel a fürdőben van.

-Okés, majd este hívlak, légy jó!

-Te meg jófiú!-mosolyogtam.

-Na, puszi, szia.

-Puszó, szió.-mondtam, majd kinyomtam a telefont.

A kávémat kevergettem, mikor egy hatalmas kiáltást hallottam a fürdőből. Egyből ugrottam oda. Biztos történhetett valami. Benyitottam, s amit láttam, az nem volt mindennapos látvány.