10. rész

Lindának a tétovázás lett a veszte, mert a férfi, kihasználva a tanácstalanságát, száját enyhén szétnyílt ajkaira tapasztotta. Tartózkodóan csókolta, mintha előbb ki akarná várni, mit szól hozzá. Mikor azonban Linda nem moccant, csókja egyre bensőségesebb, szenvedélyesebb lett. Linda szinte öntudatlanul fonta karját Tom nyaka köré. Hol forróság, hol jéghideg borzongás járta át. Ez a csók egészen elkábította.

- Ne tedd ezt... de mégis.. tégy velem, amit csak akarsz... soha ne hagyd abba... kérlek,eressz el! - visszhangzott egy tétova hang a fülében, és fogalma sem volt, vajon ő mondja, vagy csak hallja ezeket a szavakat.

- Linda! - Tom hangja rekedten csengett. A férfi érezte, hogy a lányban félelem és vágy viaskodik egymással, s ez csak tovább fokozta amúgy is féktelen sóvárgását. Tenyerébe fogta Linda arcát, megcsókolta a szemhéját és a halántékát, aztán nyelvével apró, izgató köröket rajzolt a lány fülének érzékeny pontjaira. Elszántan folytatta az érzéki ostromot, és Linda egyszer csak azt érezte, hogy oldalra dől. Máris a puha párnákon feküdtek.

- Tom!

Erőtlen tiltakozása már képtelen volt feltartóztatni a férfit. Keze Linda ezüst topja alatt járt, miközben szája a nyakára, vállára, majd lassan fedetlenné való, telt mellére siklott.

- Kérlek,Tom! Nem bírom tovább... ne,kérlek,ne! - sóhajtotta a lány fátyolos hangon, miközben egyre inkább elborította a gyönyör. Tudta, ha most nem vet véget ennek a szenvedélyes ölelkezésnek, néhány perc múlva már túl késő lesz.

- Csitt, kedvesem! Most ne beszélj! - lehelte Tom. Ajka ismét rátalált a lányéra, s Linda engedelmesen kínálta fel neki azt. Igen, gondolta, igaza van. Ez most nem a legalkalmasabb pillanat a beszélgetésre. Hallgass az érzéseidre! Semmi más nem számít. Már az ő teste is lángolt. Vigyázz, ez nem játék, villant át ismét az agyán. Tom nem ártatlan fiatalember, hanem felnőtt, magabiztos férfi, aki megszokta már, hogy azonnal csillapítsa az étvágyát. Ettől a gondolattól egy csapásra kijózanodott.

- Tom, kérlek... hadd álljak fel! - Ám hasztalan igyekezett  kitérni a férfi kutató szája elől. Tom végtelen gyöngédséggel fogai közé vette, és óvatosan szívni kezdte az ajkát.

- Ó, ne! - szakadt ki Lindából a fojtott kiáltás.

- De igen...! - suttogta a férfi. Újból és újból megcsókolta, szüntelenül simogatva közben a lány feszes, duzzadó mellét. Életemben nem láttam még ilyen gyönyörűt, gondolta.Soha! Keze hamarosan újabb csodák után kezdett kutatni, s Linda melléről a combjára siklott. Gyöngéden simogatva azt, miközben a combja belső felére vándorolt így szólt:

- Kérlek,Linda! - nyögte - maradj itt ma éjszakára!