28. rész

Őszinte vagy velem szemben, ez szép

Az út a fővárostól Magdeburgig elég hosszúra nyúlt a délutáni csúcsforgalomban.

-Bill merre megyünk?-kérdeztem, mikor elhagytuk Magdeburgot.

-Loitschébe, egy 20 perc és ott leszünk.

-Jó.

Tényleg nem volt messze már. Lassan egy tábla tűnt fel „Wilkommen in Loitsche” felirattal. Innen már alig mentünk valamit. A hosszú útról balra kanyarodtunk le, majd onnan jobbra, s beértünk egy újabb kis utcába. A motor lassított, majd leparkolt Bill egy narancssárga ház előtt.

-Megérkeztünk.-szállt ki, majd átjött az én oldalamra, s kinyitotta az ajtót.

-Anyukád előtt, mindig ilyen lovagias vagy?-mosolyogtam rá.

-Aki megérdemli, azzal az vagyok. Gyere, menjünk. Anya már vár minket!-invitált előre, s átkulcsolva a kezem közeledtünk az elsötétített kapu felé.

Bill megnyomta a csengőt, majd megmondta, hogy mi vagyunk, s máris kinyílt az elektromos kapu.

-Rajongók miatt van ez.-mondta, mikor befelé igyekeztünk.

-Elhiszem.

Amint beléptünk a házba, egy szőke hajú fiatalosan öltözködő nő jött ki a konyhából. Kedvesen mosolygott, majd üdvözölt minket, s Billt egy hatalmas ölelésbe zárta.

-Anya, hadd mutassam be a barátnőmet, Annah Schultz.-húzott maga mellé Bill.

-Örvendek Annah, Simone vagyok az ikrek anyukája. Örülök, hogy megismerhetlek.-lépett velem szembe, s mosollyal arcán rázott velem kezet.

-Örvendek én is.

-Anya, Gordon merre van?

-Mindjárt jön, csak elment Scottyval sétálni.

-Aha.

-Kértek valamit? A vacsora hamarosan kész lesz, csak kicsit megcsúsztam. Van rágcsálnivaló innivalónak van juice, pezsgő, bor. Mit kértek?

-Elég lesz a juice.-mosolyogtam.

-Neked Bill?

-Nekem is. Én vezettem, és haza is kell majd vezetni.

-Miért nem maradtok itt? Elfértek a szobádban Bill. Még rendet is tettem. Habár nálad kedves fiam kisebb volt a felfordulás, mint a bátyádnál. Még egy elhasznált óvszert is találtam az egyik sarokban nála.

-Anya, Tom már csak ilyen. Senki sem lehet olyan, mint én, akinek ilyen szép és csinos barátnője van.

-Ne fényezz tovább, mert elpirulok.

-De Annah, ha ez az igazság? Szép vagy fiatal, divatos és okos. Kell ennél több?

-Nem tudom Simone. Sosem éreztem magam szépnek.

-Sosem érezzük mi, de amit egy férfi mond ezzel kapcsolatban, csakis növeli az önbizalmunkat. Na, mennyetek fel, szólok, ha vacsora lesz, mert mégjobban elpirulsz te lány.-szólt kedvesen, s Billel felmentünk az emeletre.

Az emeleten 4 szoba volt. Ebből egy Simonenak és Gordonnak. A másik kettő az ikreké és a negyedik vendégszoba gyanánt foglalt helyet.

-Akkor ez lenne az én szobám!-nyitott be Bill az egyik szobába.

Egy szép szoba tárult elém. A falai narancssárgára voltak festve, s ízlésesen elrendezve. Az ágya az íróasztala mellett volt. Az íróasztalon most rend volt, rajta egy fekete Apple laptoppal. Az ágy persze franciaágy volt. A szobában egy ablak volt, s előtte narancssárga függöny, s gyékény, mely kevébé engedi át a meleget nyáron.

-Nagyon szép szoba.-csodáltam.

-Köszi. Tomét megmutassam? Át tudunk itt menni. Közös fürdő, s Tomé a szoba a másik oldalról.-mutatott egy ajtó felé.

-Persze.-mosolyogtam.

-Anyáék, amikor építkeztünk, akkor találták ki ezt a fürdőt. Csak a miénk Tommal.-nyitott be.

-De ahogy látom, a te cuccod foglalja a nagyobb helyet.-néztem körül, s a nagy sminkescuccot megláttam a fürdőszobaszekrény mellett.

-Ez már nem fért be.

-Ohh, gondolom, mennyi sok dolog lehet a szekrénybe.-vettem elő a piszkosabb fantáziámat.

Nem szólt semmit, csak megcsókolt. Kicsit vadabb volt, de mégis érzékesen dugta át a nyelvét a számba. Nekitolt a csempének, mely kicsit hideg volt, s falni kezdtük egymást.

-Bill, nem Simone szól?-állítottam le, mikor már a szoknyámat akarta lehúzni rólam.

-De ez anya. Basszus, mindig sikerül megzavarnia valamit.

-Ne kapd fel a vizet nagyfiú. Vacsi után a tiéd vagyok, s befejezzük.-csókoltam meg a nyakát.

-Csak ne a nyakamat csókold, veszélyes terület magamra nézve.-mosolygott kicsit kínosan.

A szemébe néztem, majd le.

-Ohh, értem. Intézd el a kisBillt, a szobádban megvárlak.-kacsintottam rá, és visszamentem a szobájába.

Egy 10 perccel később immár be lettem mutatva Gordonnak is, az ikrek nevelőapjuknak is. Persze, szegény Bill elő lett véve, az elfuserált kócos hajával, amin Simoneval elnevettük magunkat, miközben magyarázkodni akart.

-Igen viszketett a fejem, azért áll így. Nem fésültem meg, minek… hisz itthon vagyok.-próbálta magát kimenteni.

-Fiam, fiam… rosszul áll neked a hazugság. De nem kell sokáig tűrtőztetni magatokat, anyáddal színházba megyünk.-szívta Gordon a vérét.

-Addig sem szenyózol velem.-öltött nyelvet a nevelőapjára.

-És mit fogtok megnézni?-tereltem a témát.

-A makrancos hölgyet.-felelte Simone.

-Biztos jó lesz!

Vacsorára Simone citromos csirkát csinált, köretnek meg rizst. Persze vacsorára a vörösbor meg lett bontva. A vacsora hangulatosan telt. Ezt követően segítettem Simonénak leszedni a terítéket az asztalról.

-Amúgy Annah, hogyan ismerkedtetek meg Billel?

Hidegzuhanyként ért a kérdése. Erre pont nem számítottam.

-Az egyik bárban. Táncosnő voltam. A kis csipet-csapat megjelent. Persze Tom és Georg feltelepedtek a bárszékekre, s bíztak benne, hogy az egyiküknek megadom magam. Csalódniuk kellett, mert nem. Egy boxba vittem a rendelést, mikor Bill beszólt neki kell jég is az italába. Szépen visszaszóltam neki, aztán éjfél után táncolt velem. Aznap pincérnő voltam a bárban. Nem sokkal később közölte a főnököm velem és 3 lánnyal, hogy meg vagyunk hívva egy meglepetésbuliba. Különböző színű szerelésben kellett kipattannunk a tortából Georg születésnapján. Billt kellett szórakoztatnom. Sikerült is…

-Mit csináltál vele?

-Hát, kikötöztem az ágyhoz. Kicsit kínoztam, nem adtam el magam senkinek.

-Őszinte vagy velem szemben, ez szép. De gondolom Bill nem hagyta szó nélkül a dolgot.-nevetett Simone.

-Hát nem. Pár nappal később addig dekkolt a pultnál, míg le nem járt a munkaidőm, és el nem mentünk sétálni. Aztán másnap elhívott moziba, és a mozi után felvetette Georg és Bill Evolettenek és nekem, hogy mi lenne, ha otthagynánk a bárt. Ott is hagytuk, és azóta bérelünk egy lakást Evolettevel, ahol minden 3. nap ott vannak a fiúk.

-David még nem akadt ki?-húzta mosolyra ismét az arcát.

-Úgy tudom, nincsen itthon. De a stúdiót már láttam. Egyik pénteken elmentünk.

-A szülinapjukat tartották ott, nagyon szép épület. Na, köszönöm a segítségedet, de most ha nem haragszol megyek öltözni, még sehol sem vagyok.

-Jól van. felmegyek Billhez, úgyis félbehagytunk valamit, mielőtt lejöttünk vacsorázni.-mosolyogtam, majd felmentem.

Mikor benyitottam a szobába, Bill a laptopján lesett valamit, így óvatosan, de rendesen ráilyesztettem. Mögélopóztam, elhúztam a haját a nyaka körül, és egy cuppanós puszit adtam rá, melytől kiborsózott.

-Mondd, neked a véredben van a szívbaj hozása?-fordult hátra, és megvillantotta a fogkrémreklámos mosolyát.

-Nem, de jó volt.-bújtam oda mellé, majd lehajtottam a laptopot, s csókolgatni kezdtem.

Kis idővel a laptop lekerült a földre, hosszas csókokban nyúltunk el a franciaágyon. Hosszas előjátékot átélve lettünk egymáséi. A maga módján volt vad, de közben oly Bill Kaulitzosan érzéki is. Régen volt ilyen jó szexben részem, vagy talán még soha.

-Szeretlek!-mondtam ki, miután az élvezettől újra normális hangnemben tudtam beszélni.

-Én is téged!-csókolt meg…