21. r�sz
*2 h�nappal k�s�bb.*

Kereken k�t h�nap telt el Linda �s Tom kiruccan�sa �ta. �s kereken k�t h�nap telt el az utols� tal�lkoz�suk illetve besz�lget�s�k �ta.

A nap �pphogy felbukkant a l�t�hat�ron, amikor Linda a kocsij�val bekanyarodott a Pontchartrain-t� kik�t�j�be. Le merte volna fogadni, hogy Tom a Majest�t-en van, b�r fogalma sem volt r�la, honnan ez a bizonyoss�g. Egyszer�en tudta.

Remegve ment v�gig a m�l�n a jachthoz, �s a fed�lzetre l�pett. Tom ugyan nem mutatkozott, a l�ny m�gis b�zott a meg�rz�s�ben. Szent�l hitte, hogy a haj�n tal�lja a f�rfit. Kih�zta mag�t, �s hangosan z�rgetett a kabinokhoz vezet� ajt�n. Nem j�tt v�lasz. T�tov�n l�pkedett lefel� a l�pcs�n. A f�kabin ajtaja el�tt azonban megtorpant, �s minden b�tors�g�t �sszeszedve beki�ltott:

- Tom! Tudom, hogy odabent vagy. K�rlek, nyisd ki! Besz�lni szeretn�k veled!

Egy pisszen�s sem hallatszott.

Linda �sszeszor�totta az ajk�t, �s gondolkod�ba esett �t. Mit�v� legyek? Ha Tom nem akar sz�ba �llni velem, k�nytelen leszek elmenni. K�nnyek �gett�k a szem�t. Pr�bak�ppen elford�totta a gombot, �m az ajt�t. mint ahogy v�rta, kulcsra z�rt�k. Bel�tta, hogy k�nytelen lesz feladni a k�zdelmet. Lassan a l�pcs�h�z vonszolta mag�t, hogy a fed�lzetre menjen, amikor hirtelen kiv�g�dott m�g�tte az ajt�.

- Minek j�tt�l ide?

Linda ijedten fordult h�tra, �s Tomra meredt de nem v�laszolt.

- Azt k�rdeztem, minek j�tt�l? - ism�telte nyersen.

- Az�rt, hogy l�ssalak.

- �s ugyan mi�rt akarsz l�tni?

- Mi�rt? - Linda fels�hajtott. - M�gis mit gondolsz, mi�rt?

- M�r nem sz�m�t, mit gondolok - morogta Tom. - Menj el, �s hagyj b�k�n!

A szavai sz�ven �t�tt�k Lind�t. �gy �rezte, mintha vasmarok szor�tan� a tork�t, �s csak nagy nehezen siker�lt kiny�gnie:

- Besz�lnem kell veled...!

- Mondtam m�r, hogy t�bb� semmi dolgunk egym�ssal...

Linda nem hagyta ler�zni mag�t.

- Lehet, hogy neked nincs m�r mondanival�d a sz�momra, nekem azonban igen! K�rlek, hallgass v�gig...!

 Kiny�jtotta a kez�t, �s a f�rfi karj�ra tette. �sszerezzent az �rint�st�l. Tom szeml�tom�st ugyan �gy �rzett. Sietve fordult el  a l�nyt�l, m�ly l�legzetet vett, n�h�ny l�p�snyire elt�volodott, �s megd�rzs�lte a tark�j�t.
Linda b�tortalanul a kabinba l�pett. Nyomban szemet sz�rt neki az �ri�si rendetlens�g. Az �gy bevetetlen volt, szanasz�t hevertek a ruhadarabok, �s egy f�lig �res whiskys �veg �llt az �jjeliszekr�nyen.

- Hib�t k�vettel el...

- Linda, k�zt�nk m�r mindennek v�ge - v�gott Tom tapintatlanul a l�ny szav�ba.

- Szeretlek...!

�r�kk�val�s�gnak t�nt mire a f�rfi megsz�lalt.

- Nocsak! �s mikor j�tt�l r�? - k�rdezte keser�en.

A l�nyt mellbe v�gta a hangja. Egy vadidegen emberrel �llt most szemben, aki h�v�sen �s elutas�t�an b�nt vele.

- Azon az est�n, amikor... amikor visszaj�tt�nk Santa Monica-ba. - Hangja megbicsaklott, k�ptelen volt tov�bb elfolytani  a  s�r�st.

- Folytasd! - ripakodott r� Tom k�m�letlen�l.

- Akkor d�bbentem r�, hogy hatalmas kib�t k�vettem el, amikor nemet mondtam. De addig soha nem gondoltam, hogy annyira komolynak tartottad a kapcsolatunkat.

- Tess�k? Nem gondoltad? - f�jt Tom megvet�en. - Enn�l nagyobb ostobas�got �letemben nem hallottam. Nagyon j�l tudod, hogy soha nem besz�ltem a leveg�be. �s ezut�n sem fogok.

Linda �rezte, amint keserves er�fesz�t�s �r�n meg�rz�tt uralma semmiv� foszlik. Egyszer�en nem b�rta tov�bb. Az ajt� fel� indult, b�r a sz�v�t egyre vadabbul marcangolta a f�jdalom. Vesz�tett!