2 rész

                *Alinah szemszögéből*

-    mi van most mit nevetsz?- kezdtem megint el flegmázni
-    ennyire nagy az új kislány szája?- kérdezte értetlenül Tom Chantől. Chan el akart venni Tomtól egy újabb pofonra de Tom csak ennyit mondott neki .
-    Nyugi majd én megnevelem.
Ő bólintott egyet majd kiment. Nem értettem mi ez az egész. Rengeteg lány és egy pár fiú. Na jó ők sem voltak annyira kevesen… mindnek olyan börtöntöltelékes kinézete volt . Eléggé ilyesztő látványt nyújtottak számomra. Hosszas gondolat menetemet éppen Tom zavarta meg ahogyan elkezdett ráncigálni fel az emeletre .
- hé hova megyünk ?!- kiabáltam- ne rángass !- ordítottam ismét rá. Ennél a  felszólításomnál elég ingerültem nézett rám… ezért vissza fogtam a hangsúlyból. Mindig is egy kis megszeppent kislány voltam… talán ezért is  nem voltak barátaim… De hát így kellene végződnie az életemnek? Ez lenne a sorsom? Hogy egy Banda k*urvájaként végezzem?
- én elmegyek mert dolgom van-mondta Tom- Te itt maradsz és meg vársz- szólalt meg ismét. Nekem nem tűnt annak a gyilkos típusnak…Nagyon is kedves és szép arca volt . Amikor Tom elment nem sokkal később bejött egy lány. Elővett valami piros egybe részes koktél ruhát amiben szinte minden testrészem kilátszott. Barna kócos hajam minden kérdezés nélkül neki állt kivasalni… Nem értettem mire ez a nagy készülődés . A Szemeim is próbálta kifesteni de valahogy a könnyeim mindig lemosták így abba hagyta és inkább beszélgetni kezdett.
- hogy hívnak?- kérdezte
- Alinah a nevem-válaszoltam
- értem . én Nahtalie vagyok .- mondta kedvesen
- úgy látom te vagy az egyetlen kedves ember erre fele - nevettem
- nem, ez nem teljesen így van –mosolygott. – tudod ha rendesen mindent megcsinálsz amit mondanak elég kedvesek lesznek veled - válaszolta majd kiment. Tom nem sokkal később vissza is ért elég furcsán nézett mindvégig. Később oda ült mellém és megkérdezte
- te nem is félsz tőlem?-
- már miért félnék? Eddig nem mondtál vagy mutattál vagy esetleg csináltál olyat amiért félnem kellene tőled. Válaszoltam neki kedvesen. Nem szerettem volna egyik „tulajdonost” sem felidegesíteni .
- ezen változtathatunk-kezdett el puszilgatni
Mint észrevettem Tom olyan fajta fiú volt, hát igen fiú volt ugyanis még nem volt annyi idős hogy férfinak nevezzem. Szóval olyas fajta fiú volt aki a kezében szeretett tartani mindent. Talán azt kéne mutatnom neki mintha félnék? Én teljesen biztos vagyok benne hogy nem tudna bántani engem. Elég ijedt fejet vághattam amikor elkezdett puszilgatni mert abba hagyta. Hát igen én nem így tervezem életem első szexuális élményét.