1.rész
2009.10.27. 14:10
1 rész
A hó szakad, a szél pedig fúj, én máris késésben vagyok. A buszt lekéstem a következő pedig fél 8 kor indul. Nekem pedig 7 re be kell érnem . Nem szeretnék már az első héten elkésni . Még csak most kezdődött az új év , nem rég múlt 2008 és máris nyakig érő hó van az utcákon. Már 3 hete egyfolytában szakad.
Ezek a gondolatok futottak át az agyamon , miközben futottam a munkahelyemre . 7 óra 15 percre értem be . Nem a pontosságról vagyok híres.
- én annyira sajnálom.. csak szakad a hó a buszt meg lek…- kezdtem bele a mondandómba de szokás szerint megszakítottaa főorvos úr.
- Én nem azért fizetlek hogy lekéssd a buszt és 15 perceket késs – morogta Gordon
Én csak vágtam egy fintort amikor elfordult , és leültem a székembe majd sorban hívtam be a betegeket.
- ma a két fiam is bejön látogatni . Valószínű hogy egy darabig te fogsz helyettesíteni. – morogta Gordon
Nagyon nem bírtam az orvost olyan morgós volt és mindig csak oltott . Igaz nem ismerem hogy milyen a való életben hisz itt az orvosi énjét mutatja. Ráadásul mist ez is… nekem kell a betegek ronda torkát nézegetni.. és asszisztensnek jöttem ide és nem orvosnak. Nem is tervezem hogy olyan egyetemre megyek tovább. De most kell a pénz mert nem olcsó dolog a tovább tanulás.
- és körülbelül ön mikor jön vissza?- kérdeztem tőle
- Nem tudom. Elég keveset látom a fiaimat tehát ha elmennek én vissza fogok jönni. De neked is lesz idő megismerni őket és pihenni- mosolygott..
Ó hirtelen milyen kedves lett. Gondoltam magamban. Egy „rendbennel” válaszoltam neki majd tovább folytattam a munkám.
Kb 9 fele érhettek ide a fiai és egy középkorú szőke nő is velük volt talán a felesége lehet.
- jónapot –köszöntem nekik
- Szia- köszönt vissza a nő – Simon vagyok- nyújtotta a kezét
- Én pedig Alinah- mosolyogtam és kezet ráztam vele
Nem tudom kik voltak ezek a fiúk de be sem mutatkoztak . De mielőtt rólam mondanák hogy pofátlan vagyok megtettem helyettük is .
- Sziasztok Alinah Klein vagyok – nyujtottam a kezem
Ők csak mondtak egy „Bill” és egy „Tom” nevet és arrébb áltak . Nem tudom mit képzeltek magukról. A műszakom hamarosan lejár de mivel nem volt már senki így előbb elkéretőztem.
- Elnézést zavarhatok egy kicsit?- nyitottam be az irodába
- Persze gyere csak- mondta Gordon.
- Gitár órám van elmehetek? Nincsenek már betegek sem.
- Persze menj csak .- mondta kedvesen Simon Gordon Helyett
Épp készültem kimenni amikor az a Tom nevű fiú utánam jött.
- hééééé állj már meg- kiabált valaki- Alinah igen te állj már meg na – ért utol
- Igen? A DR úr vissza hívott?- kérdeztem tőle
- Őh… nem csak azt akartam kérdezni hogy tényleg gitározol?
Kicsit meglepődtem a kérdésén mert mit érdekli az őt hogy mit csinálok.
- igen gitározom- mosolyogtam rá és jól megnéztem magamnak.
- Délután 2 kor a König straße-i parknál- mondta zavarában majd elment.
Nem értettem mit akar ezzel. Egyáltalán honnan veszi a bátorságot hogy bárhova is elhívjon így ismeretlenül? És Honnan tudja hogy el is megyek? Egész úton ezen gondolkoztam. Még a gitár órámon is ami meg is látszott mert nem figyeltem oda arra hogy mit játszom. Mindig elrontottam és végül a tanárnak is elege volt és haza küldött.
- Lilien ! remélem nem vagy itthon mert ha itthon talállak komolyan mondom berángatlak az iskolába – trappoltam fel a lépcsőn a 14 éves húgomhoz. Amióta és reggelente dolgozom neki szokása lógni… soha nem volt az a jó kislány .
- Lili! Mit képzelsz magadról újra szeretnéd ismételni a 8. osztályt?- rángattam ki az ágyból
- Te mit képzelsz magadról amióta anyuék meghaltak azthiszed te vagy az isten és mindent megmondhatsz pedig nem!- lökött ki a szobájából és bezárkózott.
Nem tudom hogy mit kezdjek az életemmel és legfőképpen Lilivel… még olyan kislány és pedig nem vagyok egy anyuka féle bármennyire is szeretnék vele jól bánni. Erre a hétre úgygondoltam ki igazolom neki ezt a hetet. Majd kérek egy igazolást DR Gordontól. Talán majd megbeszélhetjük hogy mi legyen. Most viszont átöltözöm és találkozom Tommal .
* Tom szemszöge*
Már alig várom hogy találkozhassunk … egy csaj aki gitározik szép és laza . Pont nekem való erre az éjszakára. Lehet nem túl szép megfektetni Gordon asszisztensét de hát mikor szoktam én szép dolgokat csinálni.?!
Elég pontos volt. Tudtam hogy eljön , biztos voltam benne hogy nem hagyja ki hogy velem találkozhasson. Elég furcsán nézett ki nem épp egy plázacica . Semmi magas sarkú, semmi mell kidobás, már nem vagyok annyira biztos abban hogy jól döntöttem. Még csak nem is szőke hanem barna. De valami mégis megfogott benne . Talán hogy gitározik.
|