- Soha nem fogom elfelejteni azt a napot - mondta a lány. - Éppen ettünk, anya és Jörg egymással beszélgettek. Rengeteg mesélnivalójuk volt, és sokat nevettek.

- Láttam, hogy milyen jól megértik egymást - mondta Tom, és Sandra karjára tette a kezét. - Azóta is irigylem őket a kapcsolatukért. Ez több volt egyszerű viszonynál. Ők tényleg szerették egymást.

Sandra elmosolyodott.

- Igen, ez így van.

- Maga nem gyűlölte az apámat? - kérdezte Tom.

- Nem. - Sandra csodálkozott, hogy Tom ilyen következtetésre jutott. - Ő jó ember volt, anyámat mindig boldoggá tette a közelsége. Amikor nem volt velünk, mintha anyát is kicserélték volna. Jörg velem is mindig kedvesen viselkedett, és megpróbált engem elfogadni.

- Mint apa?

- Mint barát. - mondta Sandra kedvesen. Észrevette, hogy mennyire különbözik a véleményük Jörgről.

- Az jó - mosolygott Tom. - Nem szeretném, ha a bátyjának tekintene.

Sandra arcáról eltűnt a mosoly.

- Ne essen tévedésbe. Nem fogok magával se jobban, se rosszabbul bánni, mint ahogy Jörg bánt velem.

- Tehát úgy fog velem viselkedni, mint akit kedvel?

- Inkább, mint akit alig ismerek.

- Szörnyű! Sandra, annyi falat épít maga köré, hogy szinte útvesztőben érzem magam.

- Köszönöm  a bókot. - mosolyodott el újra a lány.

- De én képes vagyok lerombolni ezeket a falakat!

- Micsoda öntelt megjegyzés.

- Nem volt szándékos. Csak megszoktam, ha harcra kerül a sor, mindig én nyerek, mert ravaszabb vagyok, mint a versenytársaim, és nem erőszakkal győzöm le őket.

- Milyen egyéni! - mondta Sandra gúnyosan.

- Sandra, rég nem szórakoztam ilyen jól. - dőlt hátra  a széken a férfi. - Maga igazi kihívás a számomra!

Bár Sandra szíve hevesebben kezdett el verni Tom szavaira, nem éppen ez volt az, amit hallani akart.

*

Tom mezítláb ment át a szobán. Már éjjel kettő volt, és hétkor Dallasba kell repülnie. Bizonyára nem ez a legmegfelelőbb mód arra, hogy a holnapi elnökségi ülésre felkészüljön. Gondolatai folyton Sandra körül jártak. Egyszerűen nem tudott elszakadni tőle. Ebbe bele lehet bolondulni!
Évekig róla álmodott és most tényleg találkozott vele Gyönyörű nő lett belőle.
Akárhogy is, beleszeretett Sandra Taylorbe! Ezen az éjszakán már nem volt sok esélye a pihenésre.

*

Sandra alig tudta elhinni: a szerződés készen állt, néhány perc múlva alá fogják írni.

Bill és Tom Kaulitz ültek a tárgyalóasztal egyik oldalán, Mr. Turner, a bank alelnöke Sandra mellett, a másik oldalon. Mr. Turner a hitelmódosítások kidolgozásában nyújtott segítséget. Egy titkárnő állt az asztal végénél, és a papírokat a szerződő felek elé rakosgatta. Láthatólag egyedül ő tudta követni, ki mit írt már alá, és mit kell még az asztalnál ülők elé tennie.

Sandra néha felpillantott, és észrevette, hogy Tom egyfolytában őt nézi. Egy kézszorítással üdvözölte, de mást nem tett, hogy magára vonja a lány figyelmét.

Ennek ellenére Sandra is őt figyelte. Éppúgy állandóan a tudatában volt Tom jelenlétének, mint annak a ténynek, hogy minden egyes aláírással közelebb kerül álmai megvalósításához, de magában eláltkozta a férfit. Sőt, megvetette saját magát is, amiért gondolatai állandóan Tom körül jártak.