4. rész

Szerencsére nem ment gyorsan , tehát hamar utol értem.
-    Tom te miért jöttél utánam?- kérdezte, és kivételesen nem flegmázott meg ilyesmi. Rájöttem hogy ha kedves leszek vele, talán hamarabb ágyba csalom.
-    Csak láttam hogy valami baj van és… meg akartam kérdezni hogy mi a baj?- mosolyogtam rá féloldalasan majd megnyalogtattam a számban a pirszinget . Láthatólag tetszett neki mert folyton azt figyelte.
-    Apukád nem fogadta valami jól hogy felmondtam…- mondta zavartan
-    Felmondtál? De hát miért?- csináltam úgy mintha nem tudnám
-    Tom… nekem tanulnom kell… le kell érettségiznem… tudod te egyáltalán milyen nehéz életem van? Van egy 14 éves kis húgom akit el kell tartani. Hiába könyörgök neki nem megy iskolába…tudod milyen rossz hogy nem volt normális gyerek korom? – kelt ki magából teljesen szinte hisztizett… nahát igen azonnal elkapta a sírás majd elindult, de visszarántottam. 
-    Héj kislány nyugi- öleltem magamhoz , már közel járok nagyon közel a győzelemhez.
-    Tudod Tom… engem még… soha senki… nem ölelt meg a szüleim halála óta…- mondta könnyes szemmel . Komolyan kezdtem megsajnálni… talán nem kéne ezt tennem vele.. így is van elég baja. Talán jó leszek neki egy barátnak….vagy több….
-    Hazaviszlek jó? – mosolyogtam rá
-    Köszönöm- adott egy puszit az arcomra . Elég alacsony volt kb 170 lehetett mert lábujjhegyre kellett állnia hogy felérjen engem .
-    Na gyere- fogtam meg a derekát és elvezettem a kocsimig. Ott nem nagyon beszélgettünk. Nem láttam jónak hozzá szólni így is eléggé ki volt bukva.
-    Bejössz?- kérdezte meg udvariasan amikor oda értünk
-    Nem akarok zavarni- intettem neki egyet- azért mert haza hoztalak nem kell behívnod- mondtam neki kedvesen
-    De én nem azért hívlak be – majd megfogta a kezem és be húzott
-    Hát nem nagy szám. De  csak ketten lakunk itt. Jobb lesz ha a húgom nem lát meg téged. Mert fanatikus Tom kaulitz rajongó – nevetett egy nagyot
-    Engem nem zavar, főleg hogyha olyan szép mint a nővére- néztem rá komolyan
-    Tom… ne… zavarba hozol…- lökte meg a  vállam
* Alinah szemszöge*
Olyan zavarba ejtően nézett azzal a szép barna szemeivel. És amikor mondta hogy „olyan szép mint a nővére” eléggé elpirulhattam. De próbáltam tartani magam és csak meglöktem a vállát . Ekkor hallottunk egy óriási nagy sikolyt . Hát igen a kedves kishúgom ugrott szegény Tom nyakába.
-    Hugi ! Hugi! Lilien! Elég!- förmedtem rá
-    Sajnálom Tom – fordultam Tom felé…
-    Waow Tom – ölelte még mindig a húgom őt.
-    Figyelj baba ha most kettesbe hagysz minket a tesóddal akkor  egyik nap elviszünk valahova jó? – ölelte meg Lili-t . Nagyon csodálkoztam hogy milyen jól és milyen kedvesen bánt vele.
-    Jézusom… oké – mosolygott Lili. Tom arcára adott egy puszit majd elment.
-    ez ciki volt – nevettem
-    dehogy volt. Tiszta jó fej kis csaj- kacsintott rám
Egy darabig néztük egymást és mosolyogtunk, majd Tom megszólalt
-    Baj lenne ha megcsókolnálak?- mindenféle arc rezzenés nélkül.
Én nem mondtam semmit hagytam történni a dolgokat. Hiszen ez volt a kívánságom nem? Hogy szerelmes és boldog legyek és az álmomban is nagyon boldog voltam Tommal. Nagyon lassan közeledett felém , azthittem soha nem ér ide .először csak egy apró puszit nyomott a szám sarkára, majd utat tört a nyelvével . Nagyon gyengéd volt. Akár az álmomban . Még jobban oda húzott magához majd átkarolta a derekam , és pedig a nyakát , és úgy folytattuk a csókolózást. Nagyon jó érzés fogott el amikor megéreztem a száj pirszingjét. Nagyon jó volt Tommal lenni ez az egész nagyon őrült nap. De abban biztos vagyok hogy életem eddigi legboldogabb napja. Nem gondoltam volna hogy ez a  fiú ilyen gyengédes is tud csókolni. Olyan aranyos volt. Simogatta a derekam meg az arcom és úgy falta az ajkaim. Én ugyan ezt tettem csak, nyakát simogattam. Kb 10 perc után szakadtunk csak el egymástól. Akkor jutott csak eszembe hogy Uram Isten és Tom Kaulitzal csókolóztam az imént.