Minden�tt por �s f�ls�ket�t� zaj. Sandra k�r�ln�zett a The Lancaster el�csarnok�ban, �s elh�zta a sz�j�t. K�r�s-k�r�l g�pek, a munk�sok a vakolatot szedik le a falr�l, �s lyukakat f�rnak az elektromos vezet�kek sz�m�ra. Csengett a telefon. Sandra megfordult �s a port�hoz ment, hogy felvegye a telefont.

- Hall�, Sandra, hogy mennek a dolgok? - Tom hangja hallatszott a telefonban.

- M�r itt vannak a munk�sok, minden redben megy.

- Nagyon j�. Figyelj, szeretn�k ma este bemenni a v�rosba. lenne kedved velem vacsor�zni a  Warwickban?

- Tom... - Sandra nemet akart mondani, b�r legsz�vesebben m�r most is vele lett volna.

A f�rfi gyorsan folytatta:

- Nyolc el�tt nem �rek oda, de felt�tlen�l �t kell n�zn�nk m�g n�h�ny sz�m�t�st. Azt hiszem, tal�ltam valamit,amivel egy csom� p�nzt megtakar�thatsz.

- Elmegyek.

- J�. - Tom hangja olyan �nel�g�lt volt, hogy Sandra legsz�vesebben visszamondta volna  a tal�lkoz�t. - Viszem a pap�rokat.

- Rendben. Viszl�t.

*

Tom letakarta az �gy�t, v�gigsim�totta fesz�l�, f�j� tark�j�t. A rep�l��t Dallasb�l Houstonig nagyon kif�rasztotta. Hossz� munkanap �llt m�g�tte, ideges volt. Ezen a h�ten minden nagyon rosszul s�lt el. Rem�lte, hogy most Dallassal egy�tt a gondokat is maga  m�g�tt hagyta. Most v�gre tal�lkozhat Sandr�val. H�tk�zben gyakran gondolt r�. Mindenr�l � jutott esz�be. Egy n� sem volt hozz� foghat�.

Tom felvette a kagyl�t, �s vacsor�t rendelt a szob�j�ba. Azt�n visszafek�dt. Alv�sra v�gyott. Becsukta a szem�t, �s azonnal Sandra arc�t l�tta maga el�tt. Barna szeme sug�rzott r�. Tom test�t el�nt�tte a forr�s�g, �s �rezte, hogy m�gsem olyan f�radt, mint ahogy gondolta.

Ha az �lmok val�ra v�ln�nak azt k�v�nn�, hogy Sandra mellette legyen. Hozz�simulna �s simogatn� �t. A l�ny puha ajkai cs�kokkal bor�tan�k el az arc�t �s a nyak�t. �gy bec�zgetn� �t a l�ny, ahogy senki m�s, �s olyan szavakat suttogna neki, amilyenekre �ppen v�gyik. Azt is mondan�, hogy csak r� v�rt. Erre Tom megcs�koln� �t, �s a mell�t simogatn�. Mindkett�j�k�n �rr� lenne az izgalom, �s t�k�letesen boldogok lenn�nek... Tom erre els�padt.

K�romkodott egyet, fel�llt, �s gyorsan levetk�z�tt. Be�llt a zuhany al�, �s alaposan betusf�rd�zte mag�t. Arra gondolt, amikor Ixtap�ban egy�tt voltak a sz�llod�ban. T�k�letesnek l�tta  al�nyt. Felid�zte mag�ban az �sszes tal�lkoz�sukat. M�r eg�szen j�l ismerte Sandr�t, de egyet m�g nem tudott: milyen lehet, amikor annak a f�rfinak a karj�ban fekszik, akit szeret. Az � karjaiban. Hirtelen minden megvil�gosodott el�tte. A tusf�r�s flakon kics�szott a kez�b�l. Nem csak a v�gy volt az, ami Sandr�hoz vonzotta. Szerelmes volt abba a n�be, akit az els� pillanatt�l kezdve, hogy megl�tta, k�v�nt is. Nem csak szenved�ly volt, amit �rzett. Az is hozz�tartozott, de sokkal t�bb volt ann�l.  Besz�lni akart Sandr�val, nevetni, vitatkozni... �s egyszer�en egy�tt lenni vele. Szerette Sandra Taylort. Tom h�trahajtotta a fej�t, �s az arc�ra engedte a vizet. Sandra az igazi, az egyetlen, aki k�pes el�zni a lelke m�ly�b�l a mag�nyt. Annyi mindenr�l gondolkodnak egyform�n. �rtelmes �s j�zan l�ny. Szem�nek meleg pillant�s�b�l azt is �rezte a f�rfi, hogy Sandra nem csak okos, hanem m�lyen �rz� ember is. A f�rfi lelke ujjongott. Szereti Sandr�t! R�gt�n el is komolyodott. Most mit tegyen?