7. rész

        *Tom szemszöge*
Nagyon belémesett   láthatólag Alinah. Folyton figyel és mosolyog. De hogy őszintén megmondjam nem is bánom. Tetszik a csaj. Nagyon is.
-    Na mi a szitu baby?
-    Baby? Eddig még kislány voltam- nevetett
-    Most baby leszel cica- viccelődtem, és tudtam hogy tetszett neki. Hisz kinek ne tetszene ha a Nagy Tom kaulitz így hívja?De eddig egy lánynak sem volt akkor szerencséje mint Alinak . Ezzel a csajjal nem csak jóba lettünk lassan teljesen belé bolondulok…és a legrosszabb benne hogy nem tudok mit tenni. Ha velem van olyan gyorsan ver a szívem hogy azthiszem kiugrik és valahol a nappali közepén landol. Ha éppen nem velem van szakadatlanul ő jár a fejemben. Persze az is megfordul a fejemben hogy milyen lehet az ágyban. De hát pasiból vagyok. Nemigaz?
-    Na mi van Tom te egész éjszaka itt fogod töltögetni az italokat? – röhögött ki
-    Ha jössz velem táncolni akkor nem- húztam magam után.
*Alinahszemszöge*
Elég furcsán táncoltunk . Tom szerint jó mozgásom van. Bár még soha nem táncoltam fiúval. Amikor ezt mondtam neki meglepődött. A táncban igaz ő is segített mert a keze végig a csípőmön volt, és a kezeivel segített mozogni. Kb 3 órán keresztül táncoltunk amikor egy szőke hajú lány elkezdett Tomra  mozogni szinte tökéletesen és persze Tom hagyta is. Lassacskán észrevettem hogy szinte teljesen eltávolodott tőlem és azzal a szőke lánnyal tökéletesen egyhangban van… Szerintem észre sem vette hogy elmentem. Kicsit rosszul esett ez az egész… de megértettem. Ő valóban csak a barátom akar lenni és semmi más. Éppen készültem elmenni amikor Bill utánam jött
-    Hé Alinah hova mész?- húzott vissza
-    Csak- csak… - kezdtem volna bele csak Bill megelőzött
-    Az idióta öcsém most is a farka után ment mi? –
-    Nem- mosolyogtam, - Bill ! csak annyi az egész hogy elfáradtam semmi más. Légy szíves majd mond meg Tomnak hogy puszilom és remélem nem felejt el. És ezt add neki – vettem le a karkötőmet. Nem engedtem Billt szóhoz jutni sem, ugyanis azonnal mentem ki szinte rohantam nehogy vissza húzzon vagy utánam szóljon bárki is.
Soha nem fogom elfelejteni Tomot mégha többet nem is találkozunk. Hiszen ő volt az egyetlen ember aki megölelt aki segített egy kicsit felszabadultabbnak lenni a szüleim halála óta és ami a legfontosabb ő tanított meg igazán újra szereti … Nem sokat rágódtam ezen egy pár könnycseppel el is intéztem. Nem szerettem volna sírni ugyanis a szüleim halála óta megfogadtam hogy soha többet nem fogok sírni… de úgy gondoltam hogy Tom megérdemel egy pár könny cseppet hiszen rengeteg dolgot állított helyre az életemben szinte pár nap alatt . Mikor haza értem a húgom már nyugisan aludt. Nyomtam az arcára egy puszit és én is felmentem aludni. Nem tudtam hogy mit hoz a holnap, nem tudtam hogy mikor látom újra Tomot és azt sem hogy egyáltalán látni fogom e még valaha. De egy valamiben biztos voltam hogy a kívánságom teljesült . Megízlelhettem a szerelmet egy pár napig és végre sikerült teljesen feldolgoznom a  szüleim halált végre fel tudtam fogni hogy egy jobb helyen vannak és hiába nincsenek velem a szívemben mindig ott lesznek. A szívem legmélyén mindig beszélnek hozzám és mutatják az utat hogy mikor hova… és egy kis helyet Tom is elfoglalt hiszen ő volt az első szerelmem.
****
Aznap este Alinah egy édes mosollyal az arcán és egy öröm könnycseppel a aludt el .
*Tom szemszöge*
Nem emlékszem mi törtét a bulin. Nem tudom hol vagyok és azt sem tudom hogy egyáltalán élek e még. Egy szőke agyonparfümözött valami lóg a számba és nem kapok tőle levegőt . A fejem zakatol és szinte mozdulni sem tudok . Azonban pár perc múlva amikor egy vékonyka kéz a derekamra csúszik mindez megváltozik. Egy hirtelen mozdulattal felültem az ágyon és le amputáltam magamról a kezeket. Fel keltettem az alvó lányt és haza küldtem, mivel rajta kívül egy vendég sem volt már itt.
-    azért remélem hogy találkozunk még Tomci – markolt bele a csaj a farkamba és elment.
Amikor beértem körbe néztem a házban, mert egy valakit kerestem. Egy valakit akit aznap nem vittem haza . És akit látni szeretnék hogy itt maradt de úgylátszik ez a kívánsága még a nagy Tomnak sem teljesülhet ugyanis egy árva barna hajú gyönyörű lányt sem látok a házban. Na jó a félre értések elkerülése végett Rosi is az… de ő rá másképp tekintek. Láttam hogy Bill komás fejjel jön le a lépcsőn azonnal le is támadtam.
-    Hova lett Alinah?
-    Hazament még elég korán , csak ennyit hagyott itt neked na meg persze egy üzenetet amit át fogok adni mihelyst lecsesztelek . Csak hogy szarabb kedved legyen – kezdett el hülyén pislogni.
-    Na bökd ki – kezdtem türelmetlenül és beleharaptam egy szendvicsbe
-    Először is ott hagytad egy szőke ribanc miatt- kezdett bele – aztán észre sem vetted hogy elmegy. Te vagy a világ legbalfaszabb embere. És várj ez még semmi. Azt üzeni hogy  puszil és hogy ne felejtsd el . És ezt adta oda nekem hogy adjam neked – nyomott a kezembe egy karkötőt. Amit azonnal fel is vettem. Nem tudtam hogy most mit tegyek. Csak felmentem a szobámba. Egyedül akartam lenn. Ki akartam kapcsolni.  És nem gondolni semmire. Amikor felültem nem csináltam semmit csak a karkötőt szorongattam , és közben azt fontolgattam hogy írjak e egy sms-t. Végül úgy döntöttem megérdemel ez a kiscsaj egy pár sort  még a nagy Tom Kaulitz-tól is  . Nem írtam egy regényt . Csak egy egyszerű hozzám illő bocsánat kérést. „ bocs hogy tegnap csak úgy leszartalak nem így terveztem….” Válasz nem érkezett… egy teljes napig figyeltem a telefonom de válasz azóta sem érkezett.