Sandrának időre van szüksége ahhoz, hogy letisztuljanak az érzései, amiktől egyenlőre szemmel láthatóan fél. Tomnak tapintatosan rá kell vezetnie őt, hogy kejüdzje titkos félelmeit. A többi már menni fog magától.Tomnak még nincs nagy gyakorlata abban, hogy milyen is türelmesnek lenni, de meg fogja tanulni. Nem akarja elveszíteni Sandrát. Melegen rámosolygott, és Sandra viszonozta mosolyát.

Tom még mindig a karjaiban tartotta a lányt, majd egy kicsit később óvatosan lecsúsztatta, amíg lábával el nem érte a kád alját. Aztán elzárta a vízcsapot, és a fogason lógó puha fürdőlepedő után nyúlt.

- Nem szeretném, ha megfáznál - mondta, és becsavarta Sandrát a törülközőbe. Kilépett a kádból, és a lányt is kisegítette.

Telefoncsörgés törte meg a csendet. Tom elnyomott egy halk káromkodást, törülközőt tekert a csípőjére, és a hálószobába sietett. Sandrának mosolyognia kellett. Tom után ment, és hátulról átkarolta. Arcát a vállához szorította, érezte a férfi feszes izmait. Aztán hagyta, hogy mindkettőjül törülközője a földre csússzon.

- Jó,Sheila, köszönöm. Mindent elkészített? - kérdezte Tom. Egyáltalán nem érződött a hangján, milyen erőfeszítésébe került figyelni a beszélgetésre. Mindig munka. Sandra majd elfelejtette, hogy hétköznap van. Az éjjeliszekrényen álló órára nézett. Fél hét. A munkások nyolckor ott lesznek a szállodában. Sandra még jobban hozzásimult Tomhoz, mitha így megállíthatná a gyrosan repülő időt. Gyengéden simogatta a férfi hasát.

- Jó. - Tom felsóhajtott. - Ott leszek. - Visszatette a telefont, és mozdulatlanul állt még egy kis ideig. Olyan pompás érzés volt, ahogy Sandra a hátához simult. Nem akart elválni tőle. Legszívesebben így töltötte volna vele a következő órát is.

Végül kelletlenül megfordult, és karjába vonta Sandrát. Gyengéden ringatózott vele jobbra-balra. Olyan megnyugtató érzés volt maga mellett tudnia a lányt. Az állát Sandra fejére támasztotta.

- Nem akarok elmenni.

- Én meg nem akarok, hogy elmenj!

- Itt leszel, amikor visszajövök?

- Nem. - Szinte környörgően nézett föl Tomra, hogy értse meg, neki is vannak kötelességei. - A munkások mindjárt ott lesznek a szállodában, oda kell mennem.

- Ma este ismét Dallasban kell lennem.

- Tudom.

- Elkísérsz?

- Te is tudod, hogy ez lehetlen.

- Mikor látlak újra?

- Mikor jössz vissza? - nézett fel Sandra a férfire.

- Három nap múlva.

- Akkor három nap múlva látjuk egymást.