Vil�got jelent� mosoly

Megint �t n�zem. Olyan szomor�, vajon mi�rt ilyen? Minden nap pontban 4-kor ki�l az erk�lyre, zen�t hallgat �s k�zben rajzol vagy �r valamit. Multkor s�rt, �s b�rmit megtenn�k az�rt, hogy tudjam mi b�ntja. �gy �rzem meg kell v�denem �t, hisz olyan t�r�keny. A nev�t sem tudom, m�gis mintha ismern�m �t. Ismerem minden mozdulat�t, minden gesztus�t. 1 �r�t szokott kint lenni, azt�n elsz�v 1 cigit �s bemegy.
A ablakom a szob�j�ra n�z, �gy mindig l�tom mit csin�l, csak akkor fordulok el, ha �lt�zik, az�rt �n sem vagyok kukkol�. Csak l�tn�m m�r mosolyogni. Biztos gy�ny�r�...
-Megint �t n�zed, igaz? - j�tt be a szob�mba m�sik felem.
-Nem tehetek r�la. - mosolyodtam el halv�nyan.
-�s l�ttad m�r a mosoly�t?
-Nem! De l�tni fogom, olyan nincs, hogy valaki mindig szomor�.
-Tom menj...
-mi?
-Menj �t hozz�, tudd meg ki �! Vid�tsd fel!
-�s ha elk�ld?
-Mi�rt k�ldene el?
-Ok�, ha holnap is kint lesz, �tmegyek...
V�rtam m�r a m�snapot, hogy �jra l�thassam �t. F�l 5-re �rtem haza, felmentem a szob�mba �s kin�ztem az ablakon. Ott volt...
Elh�ztam a f�gg�nyt �s pont akkor n�zett oda. Nem tudtam mit k�ne tennem, cs�ny�n lebuktam. Csak egym�st n�zt�k, azt�n kivette a f�lhallgat�t a f�l�b�l �s integetett nekem.
�des volt, eg�szen zavarba hozott, pedig engem azt�n nem k�nny�. De neki egy int�ssel siker�lt.
Mire �szbe kaptam, hogy visszaintegessek m�r bement. Most kell �tmennem hozz�, most j�tt el az ideje...
-Bill, elmentem! - csauktam is be magam m�g�tt az ajt�t �s �tmentem hozz�.
-Szia! - nyitott ajt�t nekem.
Legszivesebben megcs�koltam volna azokat a puha ajkait, melyek most sem mosolyogtak.
-Szia! - ny�gtem ki nagy nehezen.
-Miben seg�thetek?
-Nem tudom...
-�s mi�rt �llsz mindig az ablakban?
-Honnan...
-Legk�zelebb oltsd le a l�mp�t m�g�tted!
-�n...ne haragudj, csak...mondig ott �lsz �s olyan szomor�nak t�nsz!
-Nincs semmi bajom! - v�gta r� azonnal.
-Akkor mi�rt szokt�l s�rni? - simogattam meg az arc�t.
-Te k�mkedsz ut�nam? - l�pett h�tr�bb felh�borodva.
-Nem!
-Mi�rt j�tt�l?
-Hogy mosolyogni l�ssalak!
-Mi? - l�ttam meg v�gre egy apr� mosolyt az arc�n, amit�l elvesztettem az eszemet - Tom...
Megcs�koltam miel�tt elmondhatta volna, nekid�lt�nk a falnak, de nem zavart minket. Viszonozta, s�t mag�hoz h�zott, ami el�gg� meglepett, de hagytam.
-Tudod a nevem? - k�rdeztem a v�g�n csukott szemmel.
-Figyeltelek... - vallotta be - Nem csak te tudsz olyat! - adott egy puszit a sz�mra, majd eltakarta a szemem.
-Mit csin�lsz? - h�ztam k�zelebb magamhoz.
-Mosolygok! - s�gta a f�lembe.
-L�tni akarom...
-Fogod is! - harapott az als� ajkamba gyeng�den.
Elvette a kez�t a szemer�l, �gy szem�gyre vehettem ism�t a vil�got, de engem csak egy valami �rdekelt. �. Gy�ny�r� mosolya volt, mely �jabb cs�kra k�sztetett.
-Ugye minden nap l�tni fogom... - szor�tottam m�gjobban magamhoz.
-Adt�l egy okot r�...

/Agnusdei/