15.fezejet.:

-Képzeljétek!Visszajött a volt barátnőm!Totál rám van kattanva.... - mondta Georg az egyik reggel,majd jól kihúzta magát.Mi egymásra néztünk és kitört belőlünk a nevetés.
-Min nevettek? - kérdezte sértődötten.
-Se...se....semmin - mondta Gustav nevetéstól elcsukló hangon.
-Idióták... - mondta Georg és kiment az ajtón.
-Tényleg,most min nevetünk? - kérdeztem és abbahagytam a nevetést.
-Az a lány nagyon ronda.... - mondta Bill és ő is abbahagyta a nevetést.
-Nem az a barátnőm jött vissza,hanem Laura. - mondta Georga,aki vélhetően hallgatózott.
-Laura? - kérdezte Tom.
-Igen,Laura.
-Huuu....az egy jó csaj. - jelentette ki Tom,úgy hogy én mellette ültem.Mikor ezt kimondta mellkason vágtam.
-Áuuuuu!!!
-Megérdemelted!
-De hát.....azt úgy értettem,hogy nem olyan csúnya,mint a másik....
-Eljösz velem vásárolni? - váltottam témát.
-Én?Jó vicc.Dehogy megyek.
-Bill?
-Én sem.Éppen ihletet kaptam,úgyhogy megyek dalszöveget írni. - mentegette magát.
-Georg,gondolom te most túl elfoglalt vagy.
-Jól gondolod,édes.
-Ki az édes? - kérdezte Tom.
-Ja,bocs.
-Na azér'. - mondta Tom,mire én elmosolyodtam.
-Gustav? - fordultam a fiú felé.
-Öhh....én...nekem gyakorolnom kell.
-Mit?Balettozni?Nah,nyomás. - mutattam az ajtó felé.Gustav unottan felállt és előre engedett az ajtóban.
-Majd jövünk.Sziasztok - szóltam vissza az ajtóból.
-Hello - köszöntek a többiek.
Már kb.2 órája vásároltunk,mikor csörgött a mobilom.Andy volt az.Azt mondta,hogy sürgősen beszélnie kell velem.Tehát,a vásárlás megszakadt és Gustav hazakísért.Andy már a ház előtt várt.
-Szia! - mondtan izgatottan és megfogta a kezem. - Bemegyünk?
-Persze! - mondtam és elvettem Gustav-tól a csomagokat.
-Áhh...Gustav.Te is itt vagy.....Ugye nem akarsz bejönni?
-Nem,dehogy.
-Köszi - mondtuk Gustav-nak és adtuk neki egy puszit.
-Szóval?Mi a baj? - kérdeztem már fent a szobámban és letettem a csomagokat.Elkezdtem kipakolni a ruhákat.
-Hát...tudod,hogy Daniel-el járok.Igaz?
-Igen,persze.Szép ruha nem? - mutattom felé az egyik darabot.
-Tedd le azt a ruhát és figyelj rám!Egyébként tényleg szép....
-Szóval.Tudom,hogy Daniel és te jártok.Mi itt a probléma?
-Hogy nem őt szeretem.
-Akkor?
-Bill-t.
Mikor ezt kimondta,olyan volt,mintha áramütés ért volna.Hirtelen eldobtam a ruhát,felálltam és járkálni kezdtem.Olyan gyorsan,hogy már szédülni kezdtem.
-Bill?Az hogy lehet?Hol?Mikor?Miért? - kérdeztem idegesen és tovább járkáltam.Fel és alá.
-Igen,Bill.Nem tudom,nem tudom,nem tudom és nem tudom.
-De mégis...
-Hát....Mikor a kórházban volt és majdnem elveszítettem,rájöttem,hogy fontosabb nekem,mint bárki más....
-Ez hülyeség!Mikor a kórházban volt,én is rájöttem,hogy mennyire fontos nekem.Persze ezt nem mutathattam ki annyira,mert Tom-ot kellett támogatnom.Pedig akkor rájöttem,hogy sokkal fontosabb,mint bármelyik régi barátom.
-De te nem szerettél bele....
-Hát,nem!De te igen.....
-Hagyd már abba a járkálást! - mondta.Én éreztem,hogy már tényleg szédülök,úgyhogy leültem.
-Miért zavar ez ennyire? - kérdezte egy kis hallgatás után.
-Mert....Tudod ti voltatok nekem a példák.
-Milyen példák?
-Gustav-ot illetően.
-Nem értelek.
-Azt hittem,hogy Gustav és Én olyan barátok vagyunk,mint Te és Bill.Azt hittem,hogy ilyen szoros barátságnál nem szövődhet szerelem.Most nem tudom,hogy mit gondoljak.
-Ez nem válltoztat semmit a ti kapcsolatotokon.
-De igen.Ráadásul ott van az a csók is...
-Érzel iránta valamit?
-Ha Tom-ra gondolok,akkor tudom,hogy nincs más fiú,aki iránt érezni tudnék bármit is,de ha nincs ott Tom,akkor nem mondhatom ki biztosan,hogy nem.... - mikor befejeztem a mondatot csörgött a mobilom.
-Szia! - köszönt Tom.
-Szia!Mi újság?
-Itt van Laura és szeretne Georg bemutatni neki.
-Oké.De tartsd távol magad a csajtól!
-Oké!Szia!
Elmondtam Andy-nek,hogy mi a helyzet és indultunk a Kaulitz házba.
Ott nem várt események történtek........
 

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés