Csapódott az ajtó és fájdalmasan sóhajtottam föl, majd leültem az ágyamra és a kezembe temettem a fejem. Natali csak halkan leült mellém, majd a hátamra tette a kezét.

N: valami baj van?

É: nem, csak nem tudom..- hullott ki egy könnycsepp a szememből.

N: na jól van, css ne sírj.- ölelt át.

É: nem nem tudom eccerűen érted..már 2x is majdnem megcsókolt és én nem ellenkeztem csak mindig közbe jött vmi.

N: komolyaan??

É: neem, kamion szerinted?- néztem fel a kezeim közül.

N: jóvanna..bocs h élek- ment egy kicsit hátrébb

É: jajj nem úgy gondoltam Natali- néztem rá miközben az ajtó felé vette az irányt.

N: tudod nem csak neked vannak problémáid, de rám sose figyelsz, annyi mindent elakarok mondani de mindig csak te csak te!!! NEM VESZED ÉSZRE H EGY ÖNZŐ LIBA VAGGYY???- nézett rám miközben én az ágyamon ültem nyitott szájjal és megsemmisülten néztem rá.

É: én én én nem én- dadogtam össze vissza könnyes szemmel.

N: neeem persze tee neeem!!! Tee sose!!!- nézett rám dühös szemekkel. Csak lesütöttem a szemem, majd hallottam ahogy csapódik az ajtó. Keservesen sóhajtottam föl.

É: szörnyű vagyok- mondtam magamnak, majd odaálltam a tükör elé. Amikor belenéztem csak enyhén ijedtem meg. Egy lány állt ott, ugyanúgy nézett ki mint én, csak fekete volt, fekete szárnyakkal és kisírt szemmel, a fekete szemfesték lefolyva a szeméről.

Ő: Hogy lehetsz ilyen? Nézd meg mit csináltál!! Natalit is megbántottad!! Undorodom tőled!!! Nézz már magadba!!! A helyben én nagyon mélyre ásnám magam. Undorító vagy!!! Egy szemét, önző r*banc!!!

É: ki vagy te??

Ő: a lelki ismereted!!

É: mi??- és elkezdett közelíteni a tükör elé, mire én fölsikoltottam.

Vki: DOROTHY!! DOROTHY!!- rázogatott vki, kinyitottam a szemem és bárki is volt az nem érdekel, hozzá bújtam de nagyon szorosan.

É: bántani akart- mondtam szaggatottan.

Vki: csss, nincsen semmi baj- hallottam meg a már megszokottá vált nyugtató hangot.

É: Bill- néztem fel rá.

B: hmm?- nézett rám édesen, mire elmosolyodtam de aztán lefagyott a mosoly az arcomról.

É: sajnálom h olyan bunkó voltam-néztem rá könnyes szemmel, rám mosolygott majd magához szorított, erősen és a hajamat simogatta. Nem sokkal később a pilláim egyre nehezebbé váltak.

B: aludj csak nyugodtan, én vigyázok rád- mondta lágy hangon, csak mosolyogtam majd lecsuktam a szemem és elaludtam.

Natali miután kirohant a szobámból, sírva futott ki a házból és azonnal a szembelévő ház ajtaján kezdett dörömbölni. Nemsokára Bill nyitott ajtót.

N: szia!!!- nézett rá könnyes szemekkel

B: gyere be, mi a baj?- nézett rá döbbentem Natra

N: összevesztem a nővéremmel- sírta el magát még jobban.

B: jól van gyere meséldd el- vezette be a nappaliba. Mind a ketten leültek a kanapéra és Natali mesélni kezdett. Bill csak döbbenten nézett, volt ahol elmosolyodd de ennél a „Nem veszed észre hogy Bill beléd van esve???” szövegnél egy kicsit leakadt.

N: én én sajnálom Bill, hogy ilyent mondtam, tudom h haraxol és és –tört ki belőle a sírás, mire Tom jött le a lépcsőn.

T: szia Natali- a lány fölemelte a fejét, majd eltátogott egy szia-t és visszahajtotta a fejét. Tom azonnal leült mellé és átkarolva őt, magához szorította.

Bill fölállt és átjött hozzám.

Kb. 1 órát aludhattam amikor csengőre keltem föl. Bill ott ült az ágyam mellett a feje pedig a hasamra volt hajtva és szuszogott. Jajj annyira édes volt.

É: Bill- simogattam meg a fejét, kicsit mocorgott majd kinyitotta a szemét. Álmosan rám nézett majd a kezemhez nyúlt és megsimogatta, majd levette a fejéről és megpuszilta, majd fölállt. Csak megbabonázva néztem rá aztán csak az zökkentett ki h Bill kiabál h engem keresnek. Gyors kipattantam amikor megláttam hogy ki vagy inkább kik jöttek. Rohantam le a lépcsőn, majdnem eltaknyáltam. Épp az uccsó lépcsőfoknál voltam amikor megbotlottam és Bill kezeibe estem, aki erősen szorított. Mélyen belenézet a szemembe, aztán arra eszméltem föl h…