2. rész

Az úszómedence türkizkék vizét márványoszlopokon nyugvó lugas övezte, amelyet skarlátvörös tölcsérvirágok futották be. Óvatosan kikerülték a locsolótömlő vizsugarát, és a medencéhez mentek. Egy barnára sült férfi rótta a hosszakat erőteljes,ám laza mozdulatokkal. A medence szélén áldogállt a kislánnyal, különös izgalommal szorongatva táskáját. A férfi fordult még egyet a vizben, aztán odaúszott, ahol Celine állt. Könnyed mozdulattal tornázta fel magát a medence szélére, amitől kirajzolódtak az izmok barnára sült bőre alatt. Celine szíve szaporán vert. Semmi kétség: a legvonzóbb férfi állt előtte, akit az életben valaha is látott. Natali tőle örökölte gyönyörű zölt szemeit, míg azonban a lány szemében szomorúság lappangott, Tom Kaulitz szeme olyan volt, mint a föld egyik drágaköve, a tigrisszem (a rész legalján olvashattok erről a drágakőröl.). Akaratlanul is a tigris jutott eszébe, amit utoljára látott az állatkertben. Annak volt hasonló színű szeme. A férfi tekintete egyszerre volt tiszteletet parancsoló és ugyanakkor érzéki, ahogy sötét szempillái alól fürkészve nézte a lányt. Egyenes szép orra volt, kiugró arccsontjai és finom vonalú, parancsoláshoz szokott, szenvedélyes szája. Celine nem tudta megfékezni a képzeleteit, s önkéntelenül is arra gondolt, mi lenne, ha a férfi érzéki ajkát a magáén érezhetné. Tom férfias vonzereje nyilván még a legerősebb, legtántoríthatatlanabb nőt is elbizonytalanítaná, futott át az agyán.

- Kaulitz úr? - kérdezte Celine bizonytalanul. - Celine Astor vagyok a Clarewell ügynökségtől.

- Tudom. - Tetőtől talpig végigmérte a lányt. - Sok jót hallottam magáról, kisasszony.

- Minden tőlem telhetőt megteszek majd, hogy megfeleljek az elvárásoknak. - felelte  a nő a nélkül, hogy elmosolyodott volna.

- Remélem is. - A férfi mély és kissé rekedt hangja tisztán csengett. - Én ugyanis sokat követelek az embereimtől, Astor kisasszony. Elvárom, hogy mindenben és mindenkor megfeleljenek az igényeimnek.

- Végül is dolgozni jöttem, Kaulitz úr - válaszolt Celine, aztán eszébe jutottak volt főnöke szavai, miszerint ez a férfi rendszeresen ágyba vitte a titkárnőit, kivétel nélkül mindet.

A férfi gúnyos mosollyal kezdte:

- Csak nem voltak kételyei kisasszony?

- Ami engem illet, nem - mondta Celine, s őszintén remélte, hogy a férfi érti, mire céloz. - Mikor óhajtja, hogy elkezdjem a munkát?

- Elég lesz délután - mondta Tom, miközben megtörölte az arcát. - Mit tud rólam egyáltalán? - kérdezte a férfi, miközben törölközött.

- Ha jól tudom, egy nemzetközi nagyvállalat élén áll.

- Egész pontosan, ez a nemzetközi nagyvállalat az enyém. - javitotta ki a férfi könnyedén. - Tucatnyi embert fizetek azért, hogy fennakadás nélkül menjen az üzlet. Azt is tudja talán, miért van szükségünk magára?

A lány csak hallgatot.

3. rész

- Néhány héttel ezelőtt ugyanis kirúgtam a titkárnőmet - mondta a férfi hidegen. - Nem végeszte jól a dolgát, és személyes gondjaim is akadtak vele. Magának az a feladata, hogy beugorjon, amíg nem találunk valakit. Carol Clarewell asszony azt mondta, hogy magának elég gyakorlata és tapasztalata van nagyvállalatok személyzeti munkájával kapcsolatban. Hát körülbelül, erről lenne szó.

- Természetesen nem vagyok lángész, de az igaz, hogy gyakran dolgoztam már nagy cégeknek.

- Rendben. - mondta a férfi és kinyújtotta  a kezét, majd futólag megérintette Celine karját. - Úristen milyen fehér a bőre! Azt hiszem, sürgős szüksége van egy kis spanyol napfényre.

Ugyanolyan érdeklődéssel vette szemügyre a lányt, mint ahogyan az vele tette előzőleg. Fesztelenül méregette vonzó, nőies alakját. Nyilvánvalóan felmérte, érdekes lehet-e  a számára az ágyban is.

Forróság öntötte el Celinet, s tudta, ez nem a hőségtől van. Bizsergett a bőre.

- Remélem hozott magával bikinit? - kérdezte a férfi.

- Igen... persze.

- Szüksége lesz rá. A munka oroszlánrészét általában itt a kertben, az úszómedence tövében végzem el. Megmutatták már a szobáját? - kérdezte Tom.

- Még nem.

- Akkor most a kislányom megmutatja. Igaz, Natalie?

- Igen, apa.

*

A kérdéses szoba tulajdonképpen kis lakosztály volt saját fürdőszobával és minibárral. A szoba falát rengeteg festmény díszitette. Celine ledobta a cipőjét, s mezítláb indult neki, hogy felfedezze, hová is keveredett. Volt saját tévéje és lemezlejátszója is. Tetszett neki a hely, és úgy gondolta, jól fogja magát itt érezni.

A nő a zuhany alatt álva gondolkodott még a férfin. Tom Kaulitz hihetetlenül megnyerő arcú, testű férfi volt.

Törülközés közben szigorúan ellenőrizte magát a tükörben. Karcsú volt, magas, sehol egy gramm fölösleg rajta, a megfelelő helyeken tökéletes formákkal. Hosszú lába és karcsú dereka kellően ellenhangsúlyozta telt, feszes mellét. Vajon mit találhatott rajta Tom olyan érdekesnek, hogy úgy megnézte? - kérdezte magától. Semmi különleges nincs rajta, gondolta Celine.